A Doni Hősök Emléktúra alapítói, 2001-ben mindössze négyen, azzal a céllal indultak útnak, hogy ne szokványos módon emlékezzenek, hanem testben és lélekben egyaránt közelebb kerüljenek a múlthoz. Jásdi Balázs ötletgazdaként szélesebb nyilvánosság előtt és négyszemközt azóta is előszeretettel mesél hivatásukról, hogyan igyekeznek átformálni a hétköznapivá, formalitássá váló megemlékezések és koszorúzások gyakorlatát. „Amikor elkezdtünk rendezvényeket szervezni, sok doni veterán élt még, hiszen ne feledjük, rengetegen tértek haza a keleti frontról. A gyertyagyújtásokon mi is ott díszelegtünk mellettük abban a formaruhában, amiben ők küzdöttek. Akkor született meg bennünk a gondolat, hogy a külsőségek hangsúlyozása helyett inkább emléktúrát rendezzünk és valós teljesítménnyel gondoljunk hőseinkre. Eleinte istállókban aludtunk és konzervet ettünk és ez is segített átérezni az emlékezés jelentőségét” – beszélt a kezdetekről. Az emlékezők mára az ország településeinek harmadába jutottak el, a létszámuk pedig alaposan felduzzadt. Idén nagyjából 800 kilométeres távot teljesítve huszonöt állomáson fordultak meg, külön hangsúlyt fektetve leszakadt térségek apró helységeire. Nem feledkeztek meg a munkaszolgálatosokról sem: a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Tábori Rabbinátusa által adományozott lapáttal meneteltek és tisztelegtek emlékük előtt.

Negyed század alatt civileket és külföldieket szintén magához vonzott az esemény. „Sokszínűvé váltunk, hiszen helyi polgárok, hagyományőrzők, kadétok, tartalékos és aktív állomány, valamint veteránok csatlakoznak a menethez minden évben, legalább annak kisebb szakaszaihoz. Erdélyből, Partiumból és Felvidékről egyaránt érkeznek emberek. Az egyik legfontosabbnak viszont a románok szerepét érzem: a II. világháborúban ellentétes oldalra kerültünk, most azonban együtt emlékezünk” – fogalmazott Jásdi Balázs, aki immár a kormányrúd továbbadására és a hagyomány átörökítésére készül. Az idei, január 12. óta zajló túra egyértelműen bizonyítja, hogy a kezdeményezés kinőtte magát: 1500 résztvevőt regisztráltak, akik közül szép számmal jelentek meg az utolsó állomáson is. A zárószakasz túrázói napos időben érkeztek a bajnai temetőbe február 16-án délelőtt. Miután az orosz és a német parcellánál díszlövéseket adtak le, átvonultak a főtérre, az esemény befejező ceremóniájára. A templomkertben álló világháborús emlékmű előtt ekkor már több tucatnyi helyi polgár, valamint középiskolás diákok várták őket. A megemlékezésen dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke képviseletében dr. Drót László dandártábornok, az MH Területvédelmi Erők Parancsnokságának parancsnoka beszélt a Don-Kanyarban helytálló egykori Magyar Királyi 2. honvéd hadsereg tagjairól.