ünnep

„Akár honvédtisztjelöltként, akár szerződéses, vagy tartalékos katonaként szolgáltak ezidáig a Magyar Honvédség kötelékében, évek óta tagjai ennek a bajtársi közösségnek, ismerik a tiszti hivatáshoz szükséges szakmai alapokat, megkapták a szükséges felkészítéseket és kiképzéseket, a mai nap tökéletes mozdulataira hetek óta gyakoroltak” – ezekkel a szavakkal méltatta az eskütevő tisztjelölteket dr. Böröndi Gábor vezérezredes a Kossuth Lajos téren, az Országház nemzetiszínű lobogóval felékesített épülete előtt.

A nemzeti ünnep alkalmából előléptetett vezérkari főnök beszédében úgy fogalmazott: „A Honvéd Vezérkar főnökeként én most azt kérem, hogy lelkükben és szívükben is álljanak készen arra, hogy pár perc múlva kimondják a fogadalmukat. Azt az esküt, amely nem csupán az Önök és szeretteik életét változtatja meg, de több tízezer magyar család biztonságát is garantálja.”

A katonai elöljáró emlékeztetett arra, hogy a „magyar katonákra mindig, minden körülmények között lehetett és lehet ezután is számítani, legyen szó az ország megvédéséről, vagy emberéletek és anyagi javak megóvásáról.” Dr. Böröndi Gábor vezérezredes hozzátette, az esküt tevő százhatvanhat honvédtiszt már nem csak bajtársaikért és leendő csapataikért tartozik felelősséggel, hanem a hazáért és a nemzetért is.

A Honvéd Vezérkar fönőkének szavai után következett az eskütétel, az eskü szövegét Illényi Dániel hadnagy mondta elő bajtársainak.

„A becsületedről beszélsz, ez nem más, minthogy a hadsereget jól vezesd” – emlékeztetett II. (Nagy) Frigyes porosz uralkodó szavaira Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere az eskütételt követően. „Talán senki nem foglalta jobban össze a katonai becsület mibenlétét, mint a legendás hírnevű katona-király” – hangsúlyozta beszédében. A tárcavezető többek között arról beszélt az esküt tevőknek, hogy az immáron másfél éve, a szomszédunkban dúló orosz–ukrán háború eddigi világrendünk alapjait rúgta fel, maga a háborús konfliktus „könyörtelensége és pusztító ereje” pedig valami olyat hozott vissza a jelenbe, amiről azt hittük, már rég a múlté. „Az ebben látott hadviselés és annak politikai és gazdasági következményei világossá tették, hogy új világrend van születőben, melynek végeredményét nem látjuk, de azt igen, hogy a konfliktus akár világméretű összecsapásba torkollhat” – jegyezte meg.

„Nekünk, politikai és katonai irányítónknak az a kötelességünk, hogy felállítsunk egy modern, ütőképes, olyan elrettentő erővel rendelkező honvédséget, amely képes országunk biztonságát garantálni” – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

„De vezetni ezt a hadsereget önöknek kell” – jegyezte meg.

A honvédelmi miniszter arról is szólt: a hadsereg vezetése ebben a „felbolydult, fenyegetésekkel teli korban” különösen jelentős feladat. „Soha nem feledhetik, hogy eljöhet egy olyan idő, amikor csak önök és a testületünk az, amely a végzet és népünk közé tud állni. Az ehhez szükséges technika meglesz. Azonban ezek a fegyverek csak annyira jelentenek erőt, amennyire bátor katonák kezelik ezeket” – hangsúlyozta.

„A katolikus egyház feje itt, ezen a téren, alig néhány hete Magyarország védőszentjéhez, Szűz Máriához imádkozott a békéért. Ferenc pápa szavai a szívünkbe vésték: akárhogy is ordítják a háborút körülöttünk, a magyarok nincsenek egyedül békevágyukkal” – emelte ki a tárcavezető, aki azt is felidézte, az államalapító Árpád-házi király, I. (Szent) István katona és hadvezér volt, aki mélyen hívő keresztény létére harcosként a fegyverek erejében bízott.