Galéria, Hírek

Misztikus utazás a zene világába

„Misztikus utazás a zene világába” címmel adott teltházas koncertet a Magyar Honvédség Központi Zenekara november 17-én, csütörtökön este, Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.

Az előadáson a közönség ismert zeneszerzők művein keresztül repülhette körbe a Földet, és nyerhetett betekintést a fantáziavilágokba is. A központi zenekart Csizmadia Zsolt ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere vezényelte.

Fotó: Szováthy Kinga

Szöveg: honvedelem.hu

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/misztikus-utazas-a-zene-vilagaba.html

Galéria, Hírek

Ady Endre – Stefánia Irodalmi Társulat

1877. november 22-én született Ady Endre a XX. század egyik legjelentősebb költője.
Ehhez az évfordulóhoz csatlakozott idén novemberben a Stefánia Irodalmi Társulat. A költő az emberi lét minden területét gazdagon érintette költészetében.

A Társulat megpróbálta megmutatni a témaköröket. Istenes, hazaszeretet, magyarság, társadalomkritika, szerelmes versek egyaránt elhangoztak sok zenei kísérettel, látványtervvel.

Fotó: Pete Balázs

Galéria, Hírek

A bélyeg a felragasztható halhatatlanság

Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör „Kultúra és társadalom bélyegen” című bélyegkiállítását november 8-án, kedden nyitották meg Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében. A kiállítás fővédnöke Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.

Petőfi-emlékév, az NDK-ból származó levelezőlapok, a második világháború bélyegei és Tata postája: többek között ezekkel a bélyeggyűjteményekkel találkozhat az, aki ellátogat november 8-ától 11-ig a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központba. A gyűjteményeken kívül – amelyekből például kiderül, mely tábornokait végeztette ki Sztálin a második világháború előtt és, hogy Petőfi Sándor arcéle hogyan változott a bélyegeken az évek során – a látogatók megnézhetik Szendrei Judit világhírű bélyegképeit is, amelyeket különleges technikával alkotott meg, egészen egyedi módon.

„A kultúra a társadalom: egyik a másik nélkül nem is létezhetne” – fogalmazott megnyitó beszédében a kiállítás egyik szervezője, Mándi Tibor nyugállományú alezredes. Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör elnöke köszöntötte a jelenlévőket és elmondta: idén és jövőre Petőfi-év van, ezért néhány tablón a költőre emlékeznek, amennyire ezt a bélyegek segítségével be lehet mutatni.

„Az első magyar bélyeggyűjtő kör 1922-ben, pont száz éve alakult” – emlékeztetett Leitold László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének volt alelnöke és a rendezvény tiszteletbeli fővédnöke. Méltatva az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör működését, elmondta, hogy idén az ország legjobb bélyeggyűjtő köre címet kapta, amihez ezen alkalommal is gratulált.

Jenei József, a MH Budapesti Nyugállományúak Klubjának titkára bejelentette, hogy jövőre a bélyeggyűjtő tagozat 65 éves lesz, így jubileumi évnek néznek elébe. Ezek után – a résztvevők nem kis derültségére – vicces anekdotákat mesélt a bélyeggyűjtésről, illetve, hogy ő hogyan kezdett bele ebbe a szenvedélybe. „A gyűjtési szenvedély egyidős az emberiséggel. A bélyeggyűjtés a világ legnagyszerűbb hobbija és tevékenysége. Köztudott, hogy mindenkit – engem legalábbis – megfogott a gyűjtési szenvedély, én már gyerekkoromban elhatároztam, hogy komoly bélyeggyűjtő leszek” – mesélte a megnyitón. Jenei József azt is elmondta, hogy a papíralapú kommunikáció háttérbeszorulásával kevesebb bélyeg jelenik meg, viszont szerinte a kiadott bélyegek minősége változatlan. „A bélyeg a felragasztható halhatatlanság” – idézte Márai Sándort.

A kiállításon Szendrei Judit munkái is láthatóak, aki 2019 óta állít ki bélyegekből készített képeket az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Körével. A megnyitón elárulta: már a bélyeggyűjtő kör tagjának érzi magát és tiszteletbeli katonának is. „Három gyermekem van és amikor olyan korúak lettek, hazavittem nekik egy csomó bélyeget” – mesélte a művész első kapcsolatát ezekkel az apró, színes papírdarabokkal. Természetesen kiderült, hogy a bélyegek nem érdekelték a gyerekeket, de évekkel később megtalálta a bélyegeket és Down-szindrómás kislányával elkezdte őket áztatni és rendezgetni. „Nem tudom megmagyarázni, de úgy gondoltam, hogy felragasztgatom őket, így készültek el az első képek. Nagyon jó és nagyon nehéz feladat kitalálni, hogy a bélyeg színét vagy mintázatát fel tudom-e használni. Szerintem sokkal nehezebb dolog, mint festeni, hiszen már van egy kész műalkotás, maga a bélyeg és ebből készül egy másik műalkotás” – fogalmazott Szendrei Judit, aki bevallotta: „nagyon babrás” munka, ugyanakkor nyugtató tevékenység egy-egy kép elkészítése.

A rendezvényen a Budapesti Helyőrség Zenekar művészei rövid fúvós koncertet adtak, Tósoki Anikó pedig a zeneművek alatt Petőfi Sándortól a Szülőföldemen című költeményét szavalta el.

A bélyegkiállítás november 11-ig megtekinthető a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében.

Forrás: https://honvedelem.hu/hirek/a-belyeg-a-felragaszthato-halhatatlansag.html

Szöveg: Csák Gergely| Fotó: Rácz Tünde

Galéria, Hírek

Biztonságpolitikai előadás a Honvéd Kulturális Központban

Október 17-én a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központ esti programjára ellátogatók Dr. Kiss Zoltán „Élelmiszer-ellátás és -termelés biztonsága, valamint az infláció hatása a nemzetközi migrációra” című előadását hallgathatták meg.

 

Az előadás olyan fontos kérdések hátterét vázolta fel, mint hogy milyen védelempolitikai kihívásokat jelenthet az élelmezésbiztonság romlása, továbbá, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a nem megfelelő élelmiszer-ellátás miatt kialakult akut helyzetek megelőzhetők legyenek, pontosabban ne vezessenek katonai konfliktusokhoz.

Az élelmezés-biztonság, az éhezés és az alultápláltság helyzetét bemutató 2022. évi jelentés szerint 2021-ben a világon az emberek mintegy 10 %-a-702-828 millió ember éhezett. Ez mintegy 180 millióval több embert jelent a 2015-ös kiindulási helyzethez képest és ennek a növekedésnek a nagy része (150 millió) 2019 óta, már a Covid19-világjárvány előtt bekövetkezett . Ezenkívül a világon minden harmadik ember esetében- mintegy 2,31 milliárd ember- mérsékelt vagy súlyosan bizonytalan volt az élelmiszer-ellátás 2021-ben. Ez mintegy 350 millióval több ember, mint amennyi 2019-ben, a Covid19-világjárvány kibontakozása előtti évben volt.
A helyzet különösen Afrikában igen aggasztó, mivel itt a népesség 25 %-nak élelmezés bizonytalansága igen nagymértékű. A helyzetet tovább súlyosbítja az élelmiszerek árának utóbbi 13 évben történő jelentős emelkedése. Az igen kedvezőtlen helyzet pozitív irányú változása rövid és középtávon szinte egészen biztosan nem várható, mivel az ehhez szükséges társadalmi, gazdasági és pénzügyi feltételek kialakítása paradigma váltást igényelne az élet szinte valamennyi területén. Spanyol közgazdászok illetve szociológusok által végzett kutatások szerint az élelmezés bizonytalanság (élelmiszer válság) valamint a nemzetközi migráció között igen szoros a korreláció. A háborús körülményekhez hasonlóan az élelmiszer válság okozta migráció is a "kényszerített" migráció kategóriájába tartozik, amely igen jelentős biztonságpolitikai (védelempolitikai) intézkedések meghozatalát teszi szükségessé a cél és tranzit országok esetében.

A biztonságpolitikai előadás-sorozatnak a „Pódium bár” ad helyet, a programra a belépés díjtalan.

Fotó: Bankó József

 

Galéria, Hírek

Fúvószenei inspirációk a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban

Fúvószenei inspirációk a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban

A Budapesti Helyőrség Zenekara tagjai szeptember 29-én fúvószenekari koncerttel varázsolták el a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ közönségét, ezzel is kifejezve zenei sokszínűségüket, illetve a katonazenészi hivatás iránt érzett elkötelezettségüket.

A zenekar katonazenészei a pandémia alatt, hangszereiket letéve látták el a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből fakadó feladataikat. Járőrként jelen voltak a főváros utcáin, az ország autópályáin, védett objektumok és a déli országhatár kerítése mellet. Budapesten és környékén nyolc különböző kórházban segítették a betegirányítást, adminisztrációs, illetve logisztikai feladatokban vettek részt.

Márciusban ismét visszatérhettek eredeti foglalkozásukhoz, a zenéhez. Feladatkörükbe tartozik az állami és katonai ünnepségeken való megjelenés, valamint a Magyar Honvédség életével összefüggő egyéb eseményeken való zenekari közreműködés. Emellett részt vesznek a Sándor-palota zenés őrségváltásaiban, valamint Budapest több pontján rendszeresen térzenékkel népszerűsítik a fúvószenét a lakosság, illetve a külföldi turisták körében.

Fotó: Bankó József

Szöveg: Nagy Zsolt Gábor őrnagy

Galéria, Hírek, Videó

Hatvan év a haza szolgálatában – A Magyar Honvédség Központi Zenekara

Hatvan évvel ezelőtt, 1962-ben alakult meg hazánk legnagyobb létszámú katonazenekara, a Magyar Honvédség Központi Zenekara.

A jubileum alkalmából a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiója videóklipet forgatott az együttesről, amit szeptember 15-én, csütörtökön mutattak be Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.

A kisfilm bemutatójáról készült beszámolók:

Szöveg: honvedelem.hu

Fotó: Szakál Szebáld

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/60-ev-a-haza-szolgalataban.html

Hírek

Százötven év történelme egy kiállításon

 

A Császári és Királyi Haditengerészet Dunaflottillájának S.M.S. LEITHA monitora 1872. március 25-én tartotta első próbaútját, majd október 13-án hivatalosan is szolgálatba állt. A LEITHA – ma már, mint LAJTA Monitor Múzeumhajó – a Magyar Honvédség tiszteletbeli zászlóshajója. A kiállítás az eltelt 150 évet mutatja be, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a legrégebbi úszóképes folyami hadihajó történetével. A látogatók egyebek mellett különféle hadihajó maketteket és az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó vízi harcászat eszközöket tekinthetnek meg.

Dr. Balogh Tamás, a TIT HMHE elnöke a megnyitón elmondta: a kiállításon a Lajta monitor mellett az idén szintén 150. évfordulóját ünneplő hajómatuzsálemre, a Balaton Csavargőzösre is emlékeznek.

Szilágyi Zsolt Lajos ezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka kérdésünkre válaszolva kiemelte: az alakulat mindig nagy hangsúlyt fektetett a hagyományok ápolására. „A múlt tapasztalata és a jelen képessége fog választ adni a jövő kihívásaira. A nyugállományú bajtársaink ehhez jelentős mértékben hozzájárulnak. A hagyományőrzők évszázadokig visszamenőleg kutatják a hadihajózás történetét, ezzel értéket teremtve az alakulat életében. A jövő generációját a kiállításon jelenlévő, a kadét programban résztvevő fiatalok képviselik, akik tanulhatnak a múltból” – hangsúlyozta.

Hajdu Gábor nyugállományú ezredes, az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja Hadihajós tagozatának elnöke kérdésünkre válaszolva elárulta: a hadihajózás a Duna biztosításával együtt a magyarság szerves része. „A Duna fontos ütőér Európában” – húzta alá. Hozzátette, a kiállításon bemutatott makettek pontos tervrajzok alapján készültek, befejezésük akár több száz munkaórát is igénybe vehetett.

 

Prof. Pintér Lajos, Magyarország olaszországi tiszteletbeli főkonzulja kérdésünkre válaszolva elmondta: korábban hajóorvosként megtapasztalta, hogy a hajózás során eltöltött hónapok összekovácsolják az embereket.

Az utazó kiállítás május 22-ig látható a Honvéd Kulturális Központban, az intézmény nyitva tartásával megegyezően. Ezt követően Pákozdon, Balatonakarattyán és Erdőbényén tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvényen közreműködött Pallos Emil színművész.

Az eseményen Vadászi Norbert ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnokhelyettese, Gőcze Béla alezredes, az MH BHD Kulturális és Rekreációs Igazgatóság megbízott igazgatója, valamint Aranykovács Andrea főtanácsos, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ központvezetője is részt vett.

Szerző: Balatoni Kitti

Fotó: Kertész László

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.