Hírek

Tizenötödik évforduló

A Dandár alapításának évfordulója Mária Terézia magyar királynővé koronázásához kapcsolódik. Évről évre ezen a napon koszorúzással emlékeznek az uralkodónőre, és elsősorban az alakulat névadójára, vitéz uzsoki báró Szurmay Sándorra, arra a magasra ívelő katonai pályát bejárt hadvezérre, akinek nevét büszkén viseli a Budapest Helyőrség Dandár.
A díszkertben beszédet mondott M.Tóth György író, újságíró, a Katonabáró című könyv szerzője, és hangsúlyozta: „Önök katonaelődeikhez méltó módon írták és írják a hadtörténet mai köteteinek hazaszeretetről, honvédelemről szóló fejezeteit. „

Koszorút helyezett el az alakulat egykori parancsnokainak nevében Dr. Kun-Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóság főhadsegédje, a Szurmay család nevében megjelent Kovács Balázs és az MH BHD személyi állományának nevében Mudra József ezredes, dandárparancsnok, Vadászi Norbert ezredes, dandárparancsnok-helyettes és Csipszer Tibor alezredes, törzsfőnök-helyettes.

Ezt követően a rendezvény állománygyűléssel folytatódott, ahol Mudra ezredes, az alakulat dandárparancsnoka ünnepi beszédében kiemelte: „Törekednünk kell a folyamatos önképzésre, hiszen ez a siker egyik záloga.” Befejezésképpen köszönetét fejezte ki az elvégzett munkáért, a maximális helytállásért és a példamutató szerepvállalásért.
A számos elismerés és előléptetés mellett átadták a 2016 óta hagyománynak számító Szurmay-gyűrű arany változatát is. Egy bizottság – a beérkezett jelölések alapján – titkos szavazással – dönti el, hogy ki érdemli ezt a kitüntetést. Idén Pristyák János ezredes, az MH Híradó Informatikai Rendszerfőközpont parancsnoka részesült ebben a megtiszteltetésben.

Az ünnepség a Vintage Dolls zenekar szórakoztató műsorával zárult.

 

Fotók: Bankó József

Hírek

Novák Katalin aláírta az Ország Fegyveres Védelmének Tervét

A honvédelmi miniszterrel és a Magyar Honvédség parancsnokával folytatott egyeztetést követően Novák Katalin – a Magyar Honvédség főparancsnokaként – aláírta az Ország Fegyveres Védelmének Tervét. Az aláíráskor – mások mellett – jelen volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, Schanda Tamás, a Köztársasági Elnöki Hivatal kabinetfőnöke, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke és Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóság igazgatója is.

A dokumentum tartalmazza a Magyar Honvédség képességeinek alkalmazását hazánk külső támadással szembeni fegyveres védelmének érdekében. A terv végrehajthatóságát az MH Készenlét Fokozás Rendszere, az MH Hadrendje és az MH Műveleti Vezetési Rendszere támogatja. A dokumentum mindezek mellett tartalmazza a Magyar Honvédség feladatait a törvényes rend fenntartásában, a kritikus infrastruktúra és a kibertér védelmében történő közreműködésre. A tervet a honvédelmi miniszter előterjesztésére Magyarország köztársasági elnöke hagyja jóvá.

Szerző: honvedelem.hu

Fotó: Szováthy Kinga

Hírek

A hősök előtt tisztelegtek

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: a rendszerváltozás utáni Magyarországon, bő két évtizeddel ezelőtt az első Orbán kormány döntött a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről. A honvédelmi miniszter felidézte a 2001. évi LXIII. törvényt, amelyben az Országgyűlés ezekkel a szavakkal rögzítette a magyar hősök emléknapját: „a magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta, a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam.”

Emlékező beszédében a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: hőseinkre emlékezni nemcsak áldozatuk tisztelete miatt, de magunk miatt is fontos. „Hőseinkből erőt kell merítenünk a ma küzdelmeihez. Most kimondottan szükségünk van erre az erőre és elszántságra. Az elmúlt években megtapasztalhattuk, hogy a veszélyek nem múltak el, a migráció, a járványok és a háborúk korszaka köszöntött be. Ezen katasztrófák elhárításában a magyar katonák derekasan helytálltak és helytállnak. Egyszerre védik a déli és keleti határainkat, segítik a szomszédunkban kitört háború elől menekülőket és járvány idején szolgálatot teljesítettek az oltópontokon, a kórházakban” – tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf aláhúzta: ahogy a történelem sem ért véget, úgy a háborúkat sem tudtuk legyőzni. Az orosz-ukrán konfliktus pedig ránk is hatással van. „Nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük a magyar családokat a háborútól. Nem szabad engednünk, hogy belesodródjunk, ez nem a mi háborúnk. Ma nem halott hősöket, hanem békét és biztonságot akarunk” – figyelmeztetett.

„Itt állunk hőseink emléke előtt, akik közül sokan azért estek el, mert mások háborúit kellett megvívnunk” – jelentette ki a honvédelmi miniszter, aki ugyanakkor hozzátette, most szerencsés a magyarok felett a csillagállás. „A történelem jó oldalán állunk, szabad, független nemzet vagyunk és immár tizenkét éve a magyar nemzeti érdekeket helyezzük mindenek elé” – hangsúlyozta a honvédelmi tárca vezetője.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt a honvédelmi alapról is, amelyet a kormány a biztonság megőrzése érdekében hozott létre. „Ennek az alapnak az a célja, hogy biztosítsa azokat az anyagi forrásokat, amelyeket a haderőfejlesztéshez az erős, ütőképes, megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, önkéntes alapon szervezett, de növekvő létszámú, magabiztos és elszánt magyar hadsereg felépítését teszik lehetővé. NATO-tagságunk és az épülő hadsereg a magyar emberek biztonságának garanciája” – jelentette ki.

Az ünnepi beszédet követően Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott kegyeleti imát a hősökért, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit.

A rendezvényen – mások mellett – részt vett dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóság igazgatója, valamint Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.

Szerző: Antal Ferenc

Fotó: Szováthy Kinga

Hírek

Novák Katalin: a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút

Katonai tiszteletadás mellett iktatták be Novák Katalint, Magyarország köztársasági elnökét május 14-én, szombaton, a Kossuth téren. A rendezvényen – amelyen mások mellett részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka – az államfő beszédében kijelentette: a magyarok együtt vannak abban a szándékban és akaratban, hogy jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsenek.

Ünnepélyes keretek között iktatták be Novák Katalint, Magyarország államfőjét az Országház előtti Kossuth téren. Hazánk lobogójának felvonását követően dr. Kövér László házelnök ismertette az Országgyűlés döntését.

Köztársasági elnökként, egyben a Magyar Honvédség főparancsnokaként mondott első beszédében Novák Katalin küldetéséről és személyes felelősségéről is szólt. „Köszönöm a megválasztásommal kifejezett bizalmat! Ebből a bizalomból elsősorban felelősség fakad. Felelősség azok iránt, akik támogattak, de felelősség azok iránt is, akik ma még bizalmatlanok és elutasítóak. Az én minősített felelősségem az, hogy elnökként megmutassam, mit jelent nekem a szülőföldem, Magyarország. Mit jelentenek honfitársaim, a magyarok” – jelentette ki. Novák Katalin hozzátette: nem csak Európa szívében, országunk fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén vagyunk együtt, hanem abban a szándékban és akaratban is, hogy „a magyaroknak a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedek után, a XXI. században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.”

A mindennapjainkat meghatározó orosz-ukrán háború kapcsán aláhúzta: hazánk határainál február 25-én megjelenő első menekültek – mérlegelés nélküli – befogadása óta 700 ezer embernek jelenthette Magyarország a biztonságot. A magyar nép közösen többszáz millió forint adományt gyűjtött össze, ami humanitárius és lelki támaszt nyújt minden rászorulónak. Mint aláhúzta: Magyarország emberségből jelesre vizsgázott.

Novák Katalin ezt követően tíz pontban foglalta össze a háborúval kapcsolatos gondolatait. Elítélve a putyini agressziót kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. Hangsúlyozta: a magyarok a béke mellett követelik a háborús bűnök kivizsgálását.

„Mi, magyarok békét akarunk Magyarországon és a szomszédos országokban is. Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút!” – mondta, majd leszögezte, hogy Magyarország az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán áll. Novák Katalin azt is jelezte, hogy az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeknek Magyarország eleget tesz, illetve kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségeseink tevékenységét. De nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb árat követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.

Az államfő közölte: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Mindemellett jelezte: hazánk kész közvetítőként fellépni a béketárgyalások folytatása érdekében. Beszéde tizedik pontjában hangsúlyozta, hogy az ukrajnai magyarság érdekeiért Magyarország mindig is kiállt, kiáll ma is, és ez így lesz a háború után is.

A köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy a magyarok joggal lehetnek büszkék nyelvünk gazdagságára, viharvert történelmünkre, a magyar elme vívmányaira, kultúránk kincseire. Mint fogalmazott: a magyar nép történelme során többszörösen bizonyította a szabadság iránti olthatatlan szenvedélyét, s az egész világ láthatta, hogy a magyar erős, bátor nemzet, amelyik kiáll magáért, megvédi magát és a fájdalmas tapasztalatok árán megszerzett álláspontját. „Mi nem változtunk. Mi ma is ugyanazok a magyarok vagyunk, akik ’48-ban, ’56-ban és harminchárom évvel ezelőtt küzdöttek a szabadságukért” – húzta alá.

Személyes hitvallásaként Novák Katalin elmondta: köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, valamint a gyengék gyámolításában. Szót emel azért is, hogy a családalapítást vállaló fiatalok segítségre lelhessenek.

A rendezvény kulturális zenés műsorral ért véget, amelyben Balázs János és Kádár Viktória zongoraművészek, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Ruzsa Magdi énekesnő, valamint az Angelica leánykar működtek közre.

Szerző: Snoj Péter
Fotó: Tóth László

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.