Galéria, Hírek

Gion Gábor államtitkár látogatása

Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárhoz látogatott el november 15-én.

A Petőfi laktanya főbejáratánál katonai tiszteletadással fogadott Gion Gábor államtitkár az 1. számú épület Szurmay Sándor Tanácstermében 1 órás prezentációt hallgathatott meg alakulatunk dandárparancsnokától, Mudra József ezredestől. Parancsnok Úr a dandár feladatköréről, főbb tevékenységeiről, valamint felépítéséről jelentett előadása során.

A jelentés végeztével a dandárt érintő kérdések kerültek megválaszolásra, amit laktanyabejárás követett. Az első állomás a Petőfi laktanya alakulóterére vezetett, ahol alaki foglalkozást és statikus bemutatót tekinthetett meg Államtitkár Úr és kísérője Szabó Péter százados a BHD vezetői állomány körében.

Az Államtitkár Úr ezt követően megtekintette a dandár különböző szervezeti elemeinek elhelyezési körleteit. Többek között MH BHD Támogató Zászlóalj 27-es számú épületét, belső tereit, irodáit, valamint a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység 5. számú épület körleteit. Itt a fegyverszoba és történelmi zászlókat őrző tárolóhely is bemutatásra került. Ezen felül a szabóműhelyben készült egyenruhákat is megtekintették látogatóink.

Szerk./Fotó: Pete Balázs

Galéria, Hírek

Dandárfutás

Az állomány részére előírt napi testmozgás formában tart minket. 💪 Az immár szokásos dandárfutásunk is ezt támogatja és közösségépítésnek is kiváló program. 🤩🦵🤝

Sikeresen hajtottuk végre novemberi laktanya futásunkat.

 

Fotó: Bankó József

Galéria, Hírek

Ady Endre – Stefánia Irodalmi Társulat

1877. november 22-én született Ady Endre a XX. század egyik legjelentősebb költője.
Ehhez az évfordulóhoz csatlakozott idén novemberben a Stefánia Irodalmi Társulat. A költő az emberi lét minden területét gazdagon érintette költészetében.

A Társulat megpróbálta megmutatni a témaköröket. Istenes, hazaszeretet, magyarság, társadalomkritika, szerelmes versek egyaránt elhangoztak sok zenei kísérettel, látványtervvel.

Fotó: Pete Balázs

Galéria, Hírek

A bélyeg a felragasztható halhatatlanság

Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör „Kultúra és társadalom bélyegen” című bélyegkiállítását november 8-án, kedden nyitották meg Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében. A kiállítás fővédnöke Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.

Petőfi-emlékév, az NDK-ból származó levelezőlapok, a második világháború bélyegei és Tata postája: többek között ezekkel a bélyeggyűjteményekkel találkozhat az, aki ellátogat november 8-ától 11-ig a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központba. A gyűjteményeken kívül – amelyekből például kiderül, mely tábornokait végeztette ki Sztálin a második világháború előtt és, hogy Petőfi Sándor arcéle hogyan változott a bélyegeken az évek során – a látogatók megnézhetik Szendrei Judit világhírű bélyegképeit is, amelyeket különleges technikával alkotott meg, egészen egyedi módon.

„A kultúra a társadalom: egyik a másik nélkül nem is létezhetne” – fogalmazott megnyitó beszédében a kiállítás egyik szervezője, Mándi Tibor nyugállományú alezredes. Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör elnöke köszöntötte a jelenlévőket és elmondta: idén és jövőre Petőfi-év van, ezért néhány tablón a költőre emlékeznek, amennyire ezt a bélyegek segítségével be lehet mutatni.

„Az első magyar bélyeggyűjtő kör 1922-ben, pont száz éve alakult” – emlékeztetett Leitold László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének volt alelnöke és a rendezvény tiszteletbeli fővédnöke. Méltatva az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör működését, elmondta, hogy idén az ország legjobb bélyeggyűjtő köre címet kapta, amihez ezen alkalommal is gratulált.

Jenei József, a MH Budapesti Nyugállományúak Klubjának titkára bejelentette, hogy jövőre a bélyeggyűjtő tagozat 65 éves lesz, így jubileumi évnek néznek elébe. Ezek után – a résztvevők nem kis derültségére – vicces anekdotákat mesélt a bélyeggyűjtésről, illetve, hogy ő hogyan kezdett bele ebbe a szenvedélybe. „A gyűjtési szenvedély egyidős az emberiséggel. A bélyeggyűjtés a világ legnagyszerűbb hobbija és tevékenysége. Köztudott, hogy mindenkit – engem legalábbis – megfogott a gyűjtési szenvedély, én már gyerekkoromban elhatároztam, hogy komoly bélyeggyűjtő leszek” – mesélte a megnyitón. Jenei József azt is elmondta, hogy a papíralapú kommunikáció háttérbeszorulásával kevesebb bélyeg jelenik meg, viszont szerinte a kiadott bélyegek minősége változatlan. „A bélyeg a felragasztható halhatatlanság” – idézte Márai Sándort.

A kiállításon Szendrei Judit munkái is láthatóak, aki 2019 óta állít ki bélyegekből készített képeket az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Körével. A megnyitón elárulta: már a bélyeggyűjtő kör tagjának érzi magát és tiszteletbeli katonának is. „Három gyermekem van és amikor olyan korúak lettek, hazavittem nekik egy csomó bélyeget” – mesélte a művész első kapcsolatát ezekkel az apró, színes papírdarabokkal. Természetesen kiderült, hogy a bélyegek nem érdekelték a gyerekeket, de évekkel később megtalálta a bélyegeket és Down-szindrómás kislányával elkezdte őket áztatni és rendezgetni. „Nem tudom megmagyarázni, de úgy gondoltam, hogy felragasztgatom őket, így készültek el az első képek. Nagyon jó és nagyon nehéz feladat kitalálni, hogy a bélyeg színét vagy mintázatát fel tudom-e használni. Szerintem sokkal nehezebb dolog, mint festeni, hiszen már van egy kész műalkotás, maga a bélyeg és ebből készül egy másik műalkotás” – fogalmazott Szendrei Judit, aki bevallotta: „nagyon babrás” munka, ugyanakkor nyugtató tevékenység egy-egy kép elkészítése.

A rendezvényen a Budapesti Helyőrség Zenekar művészei rövid fúvós koncertet adtak, Tósoki Anikó pedig a zeneművek alatt Petőfi Sándortól a Szülőföldemen című költeményét szavalta el.

A bélyegkiállítás november 11-ig megtekinthető a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében.

Forrás: https://honvedelem.hu/hirek/a-belyeg-a-felragaszthato-halhatatlansag.html

Szöveg: Csák Gergely| Fotó: Rácz Tünde

Galéria, Hírek

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, illetve a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján, Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, november 4-én, pénteken.

Szöveg: honvedelem.hu

Fotó: Horváth Sztaniszláv

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/nemzeti-gyasznap-felvontak-majd-felarbocra-eresztettek-a-nemzeti-lobogot.html

Galéria, Hírek

Megemlékezés a Juta-dombon

November 4-én katonai tiszteletadással emlékeztünk az 1956-os forradalom és szabadságharc magyar győzelemmel végződő katonai összecsapásának helyszínén, a Juta-dombon.

A Juta-dombi megemlékezés azoknak a katonáknak állít emléket, akik hazánk szabadságának védelmében felvették a harcot a többszörös szovjet túlerővel szemben.
A ma a Helsinki út 105. alatt található emlékoszlop és 1939 M légvédelmi ágyú helyén 1956 előtt kisebb-nagyobb dombok álltak, amelyet az akkori rendszer szinte a föld színével tett egyenlővé, hogy nyoma se maradjon a magyar forradalmárok győzelmének.

A megemlékezésen Szijártó Richárd ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnok-helyettese beszédében elmondta: – A rómaiak óta tudjuk: a történelmet mindig a győztesek írják. Írják, és a maguk céljainak megfelelően torzítják, hamisítják. ... Ám a történelmi tényeket nem, lehet véglegesen eltorzítani. Az emlékek mindig megmaradnak!”

1956. november 4-én a hazai reguláris erők szembeszálltak a szovjet hadsereggel és sikerrel vívták ki a győzelmet. Azonban ezen cselekedet nem maradt megtorlások nélkül, több magyar katonát halálra ítéltek.

„1958. november 25-én végzett velük egy ordas eszme. Bűnük a hazaszeretet volt. Kivégzésüket egy ismert keleties elv, a "szemet szemért, fogat fogért" diktálta. Minden, a Juta-dombi elesett szovjet katonáért cserébe ugyanannyi magyar honvédet ítéltek halálra.”

A rájuk kimondott kíméletlen ítélet szimbolikusan annak a hadseregnek is szólt, amely azonosult a forradalom eszméivel. A szovjet megszállók és csatlósaik számára rettenetes lehetett azzal szembesülni, hogy az a néphadsereg valóban a nép hadserege, amely felismeri a valódi ellenséget és a támadók ellen akár sikeresen is tud védekezni.

A beszédet követően a Juta-dombi emlékmű előtt koszorút helyezett el – mások mellett – Pristyák János ezredes, Ádám Barnabás ezredes és Zsolnai Tamás ezredes a BHD vezető állománya részéről.

A megemlékezés a Szózat és a Takarodó dallamával ért véget.

Szerk/Fotó: Pete Balázs

Videó

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, illetve a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján, Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, november 4-én, pénteken.

Készítették: Ördög Kovács Márton, Petróczy Levente, Szombati Gábor, Tischler Zoltán

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/nemzeti-gyasznap-felvontak-majd-felarbocra-eresztettek-a-nemzeti-lobogot.html

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.