Hírek

Novák Katalin: a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút

Katonai tiszteletadás mellett iktatták be Novák Katalint, Magyarország köztársasági elnökét május 14-én, szombaton, a Kossuth téren. A rendezvényen – amelyen mások mellett részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka – az államfő beszédében kijelentette: a magyarok együtt vannak abban a szándékban és akaratban, hogy jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsenek.

Ünnepélyes keretek között iktatták be Novák Katalint, Magyarország államfőjét az Országház előtti Kossuth téren. Hazánk lobogójának felvonását követően dr. Kövér László házelnök ismertette az Országgyűlés döntését.

Köztársasági elnökként, egyben a Magyar Honvédség főparancsnokaként mondott első beszédében Novák Katalin küldetéséről és személyes felelősségéről is szólt. „Köszönöm a megválasztásommal kifejezett bizalmat! Ebből a bizalomból elsősorban felelősség fakad. Felelősség azok iránt, akik támogattak, de felelősség azok iránt is, akik ma még bizalmatlanok és elutasítóak. Az én minősített felelősségem az, hogy elnökként megmutassam, mit jelent nekem a szülőföldem, Magyarország. Mit jelentenek honfitársaim, a magyarok” – jelentette ki. Novák Katalin hozzátette: nem csak Európa szívében, országunk fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén vagyunk együtt, hanem abban a szándékban és akaratban is, hogy „a magyaroknak a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedek után, a XXI. században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.”

A mindennapjainkat meghatározó orosz-ukrán háború kapcsán aláhúzta: hazánk határainál február 25-én megjelenő első menekültek – mérlegelés nélküli – befogadása óta 700 ezer embernek jelenthette Magyarország a biztonságot. A magyar nép közösen többszáz millió forint adományt gyűjtött össze, ami humanitárius és lelki támaszt nyújt minden rászorulónak. Mint aláhúzta: Magyarország emberségből jelesre vizsgázott.

Novák Katalin ezt követően tíz pontban foglalta össze a háborúval kapcsolatos gondolatait. Elítélve a putyini agressziót kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. Hangsúlyozta: a magyarok a béke mellett követelik a háborús bűnök kivizsgálását.

„Mi, magyarok békét akarunk Magyarországon és a szomszédos országokban is. Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút!” – mondta, majd leszögezte, hogy Magyarország az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán áll. Novák Katalin azt is jelezte, hogy az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeknek Magyarország eleget tesz, illetve kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségeseink tevékenységét. De nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb árat követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.

Az államfő közölte: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Mindemellett jelezte: hazánk kész közvetítőként fellépni a béketárgyalások folytatása érdekében. Beszéde tizedik pontjában hangsúlyozta, hogy az ukrajnai magyarság érdekeiért Magyarország mindig is kiállt, kiáll ma is, és ez így lesz a háború után is.

A köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy a magyarok joggal lehetnek büszkék nyelvünk gazdagságára, viharvert történelmünkre, a magyar elme vívmányaira, kultúránk kincseire. Mint fogalmazott: a magyar nép történelme során többszörösen bizonyította a szabadság iránti olthatatlan szenvedélyét, s az egész világ láthatta, hogy a magyar erős, bátor nemzet, amelyik kiáll magáért, megvédi magát és a fájdalmas tapasztalatok árán megszerzett álláspontját. „Mi nem változtunk. Mi ma is ugyanazok a magyarok vagyunk, akik ’48-ban, ’56-ban és harminchárom évvel ezelőtt küzdöttek a szabadságukért” – húzta alá.

Személyes hitvallásaként Novák Katalin elmondta: köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, valamint a gyengék gyámolításában. Szót emel azért is, hogy a családalapítást vállaló fiatalok segítségre lelhessenek.

A rendezvény kulturális zenés műsorral ért véget, amelyben Balázs János és Kádár Viktória zongoraművészek, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Ruzsa Magdi énekesnő, valamint az Angelica leánykar működtek közre.

Szerző: Snoj Péter
Fotó: Tóth László
Hírek

ÉP TESTBEN EGYÜTT, EGY IRÁNYBAN – A DANDÁRFUTÁS

A dandárfutások fő rendeltetése az állomány edzettségi állapotának, állóképességének fejlesztése, emellett fontos tényező a SARS – CoV-2 vírusfertőzés okozta koronavírus megbetegedésen átesett katonák sporthoz való visszatérésének elősegítése is.
Szárnya Ákos őrnagy, a szervezést lebonyolító MH BHD Kiképzési Főnökség főtisztje elmondta, hogy az MH BHD – tekintettel a szervezeti elemek területi széttagoltságára és a feladatrendszer jellegére – egy időben nem képes a teljes állomány részvételével végrehajtani a laktanyafutást. Bizonyos szervezeti elemek önállóan, saját terv szerint hajtják végre a foglalkozást Budapest különböző pontjain.
Elsőként – mintegy hagyományteremtőként és példamutatásként – a dandár vezető állománya és a főnökségek az MH BHD Központi Zenekarral együtt hajtották végre a 2 km futást 2021.07.08-án a reggeli órákban.

  „A dandárfutás legnagyobb kihívása jelenleg a hőség és a jelentős szintkülönbség, amit a korai időponttal és az útvonalra kihelyezett párakapuval próbálunk elviselhetővé tenni.” – tette hozzá az őrnagy.

Természetesen az elöljárók a futásban is elöl jártak, így mutatva példát az állománynak illetve ösztönzőleg hatottak a honvédelmi alkalmazottakra is.

Vadászi Norbert ezredes dandárparancsnok-helyettes elmondta:
„A dandár futásnak több előnye is van, s nagyon pozitív hatással bír a személyi állomány moráljára. Először is a jó hangulatú közös tevékenységeknek csapatépítő hatása van. A katonák a feladataikat alapvetően különböző szintű csoportokban, kötelékekben hajtják végre, aminek a sikeressége nagyban függ a „team”-en belüli kohézió mértékétől. Nagyon jó ösztönző erőt adhat a katonatársaknak a parancsnoki állomány személyes példamutatása, ahogy a feladatot (itt futást) közösen – korra, nemre, beosztásra, rendfokozatra tekintet nélkül – egységesen, a dandár parancsnokát, s a dandár vezénylő zászlósa által magasra tartott „dandár futó zászlót” követve hajtják végre.

 

 

A másik előny, hogy a rendszeres futás (aminek legalább 8 km/h vagy annál gyorsabb az irama) hatására edzettebbekké, betegségekkel szemben ellenállóbbakká, kitartóbakká válunk, s növeljük a fizikai állóképességünket. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a havi egy alkalommal történő közös futás minderre nem elegendő, de arra igen, hogy az állomány kedvet kapjon a rendszeres testmozgásra, s arra is jó, hogy az egyén felmérje aktuális fizikai állapotát. A jelenlegi futás távolsága még nem jelentős, ámbár annál jelentősebb a szintkülönbség, amit együtt, alakzatban le kell küzdeni. Fontos megjegyezni, hogy mindig van hová fejlődni a dandár futás keretében is. Fokozatosan növelésre kerülhet a távolság, az iram, s a végrehajtás módja is.”

A katonák jó fizikai állóképességgel rendelkeznek, aminek a szintje az átlag állampolgár fölötti kell, hogy legyen.

„A sport és a mozgás a fizikai képességeink növelése mellett tényleg egy csapatteremtő, közelebb hozza egymáshoz az embereket. Mivel a dandár alegységeinél végrehajtott futásoknál az adott alegység vezénylő zászlósai viszik a zászlót, így most a parancsnok mögött az élen futva, a dandár futózászlóját büszkén magasba tartva is szeretném ösztönözni altiszt bajtársaimat a rendszeres mozgásra.”  – fejtette ki véleményét Balázs Tibor főtörzszászlós, a dandár vezénylőzászlósa.

A jövőben a rendszeres dandárfutásokra minden hónap első csütörtökjén kerül sor.

 

Csizmadia Zsolt ezredes, MH főkarmester szavai méltón összegzik az eseményt:
„Több ok miatt tartom jó dolognak a dandárfutást. A sport nagyon fontos dolog, mint tudjuk ép testben ép lélek. S nem utolsó sorban egy lényeges és fontos szempontot érdemes kiemelni, ez pedig: Az irány. Nemcsak a futásnak van iránya, hanem a dandárnak is. A közös életnek, a közös céloknak. Rengeteg szegmens van a dandáron belül, rengeteg félék, fajták vagyunk, ami fontos, hogy egy irányba menjünk. S ezt a futás nagyon jól szimbolizálja. Követjük a parancsnokot, követjük az elveinket. EGYÜTT. EGYMÁSÉRT. EGY IRÁNYBAN. Hajrá futás!”

 

Fotók: Kun-Orosz Adrienn és a szerző felvételei

Hírek

Új parancsnok a Dandár élén

Ünnepélyes keretek között vette át a csapatzászlót Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) új parancsnoka elődjétől, Baráth Ernő dandártábornoktól. Az eseményen jelen volt Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára és dr. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka is.

Szabó István az állománygyűlésen elmondta: egy katonai szervezet életében meghatározó a parancsnokváltás, ez pedig különösen igaz a dandár esetében, amely a Magyar Honvédségen belül egyedülállóan komplex feladatrendszerrel bír. Kiemelte, hogy egy katonai vezető pályafutása során teljesen természetes, hogy időről-időre újabb feladatkört kell ellátnia. Az MH BHD esetében a régi parancsnok az MH Katonai Rendészeti Központ vezetőjeként, míg az eddigi parancsnokhelyettes a dandár élén folytatja szolgálatát. „Egy parancsnoki beosztás úgy helyes, ha időről-időre megújítják. Meggyőződésem, hogy azoknál a katonai szervezeteknél, ahol parancsnokhelyettesi beosztás is van, értelemszerűen az azt betöltő személy lesz az új parancsnok” – mondta Szabó István.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy az MH BHD speciális helyzetére mutatott rá. Mint mondta, egyetlen alakulat sincs annyira a társadalom szeme előtt, mint a helyőrségdandár, hiszen alapvetően ők látnak el minden olyan kiemelt feladatot, amelyet a civil társadalom is folyamatosan figyelemmel követ. „Az a társadalmi elfogadottság, amely a Magyar Honvédséggel szemben az utóbbi években megnyilvánul, nagyon nagy részben önöknek is köszönhető” – mondta a Magyar Honvédség parancsnoka, hozzátéve: az új parancsnoknak nem kell különösebben feladatot szabnia, hiszen egyrészt a feladat adott, másrészt az alakulattal máris olyan csapatot alkotnak, amelyik számtalanszor bebizonyította felkészültségét és profizmusát.

Baráth Ernő dandártábornok eddigi alakulatától elköszönve úgy fogalmazott: a dandárparancsnoksága alatti hat esztendőt élete legsikeresebb időszakai között tartja számon. Bár számtalan kihívással és nehéz feladattal nézett szembe az évek során, a dandár összeszokott állománya minden esetben sikerrel és kiemelkedően oldotta meg azokat. „A siker mindannyiunké, legyenek büszkék rá!” – mondta.

Honvédelem logó

Új parancsnok a Budapest Helyőrség Dandár élén

Szöveg: Révész Béla | Fotó: Szabó Lajos zászlós | 2021. június 25. 21:04

Megtartották a dandárparancsnoki beosztás átadás-átvételi ünnepségét június 25-én a Petőfi laktanyában.

LALA9683

Szabó István az állománygyűlésen elmondta: egy katonai szervezet életében meghatározó a parancsnokváltás, ez pedig különösen igaz a dandár esetében, amely a Magyar Honvédségen belül egyedülállóan komplex feladatrendszerrel bír. Kiemelte, hogy egy katonai vezető pályafutása során teljesen természetes, hogy időről-időre újabb feladatkört kell ellátnia. Az MH BHD esetében a régi parancsnok az MH Katonai Rendészeti Központ vezetőjeként, míg az eddigi parancsnokhelyettes a dandár élén folytatja szolgálatát. „Egy parancsnoki beosztás úgy helyes, ha időről-időre megújítják. Meggyőződésem, hogy azoknál a katonai szervezeteknél, ahol parancsnokhelyettesi beosztás is van, értelemszerűen az azt betöltő személy lesz az új parancsnok” – mondta Szabó István.

LALA9774

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy az MH BHD speciális helyzetére mutatott rá. Mint mondta, egyetlen alakulat sincs annyira a társadalom szeme előtt, mint a helyőrségdandár, hiszen alapvetően ők látnak el minden olyan kiemelt feladatot, amelyet a civil társadalom is folyamatosan figyelemmel követ. „Az a társadalmi elfogadottság, amely a Magyar Honvédséggel szemben az utóbbi években megnyilvánul, nagyon nagy részben önöknek is köszönhető” – mondta a Magyar Honvédség parancsnoka, hozzátéve: az új parancsnoknak nem kell különösebben feladatot szabnia, hiszen egyrészt a feladat adott, másrészt az alakulattal máris olyan csapatot alkotnak, amelyik számtalanszor bebizonyította felkészültségét és profizmusát.

Baráth Ernő dandártábornok eddigi alakulatától elköszönve úgy fogalmazott: a dandárparancsnoksága alatti hat esztendőt élete legsikeresebb időszakai között tartja számon. Bár számtalan kihívással és nehéz feladattal nézett szembe az évek során, a dandár összeszokott állománya minden esetben sikerrel és kiemelkedően oldotta meg azokat. „A siker mindannyiunké, legyenek büszkék rá!” – mondta.

Az új parancsnok egy éve vezeti már az alakulatot megbízottként. Kinevezése kapcsán megköszönte elöljárói és elődje bizalmát, valamint azt, hogy minden módon segítették munkáját. Mint mondta: a Szurmay-hitvallást és szellemiséget kívánja tovább vinni jelenlegi beosztásában is, hogy a dandár – az elmúlt évekhez hasonlóan – minden körülmény között maximális felkészültséggel tudja ellátni az alaprendeltetésének megfelelő és az azon túli feladatait.

Fotó: Szabó Lajos zászlós

Hírek

A köztársasági elnök kinevezte a Magyar Honvédség parancsnokát

Miskolcon született 1973. május 5-én. Első diplomáját a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán szerezte 1995-ben, tüzér tiszt és földmérő mérnök szakon. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2010-ben katonai vezető mesterképzésben részesült, valamint a hadtudomány doktora lett. Felsővezetői képzését az USA-ban, az Army War College-on végezte 2014-ben.

Katonai szolgálatát 1995-ben Tapolcán, az MH 5. Csobánc Sorozatvető Tüzérezrednél kezdte meg hangfelderítő, majd törzsüteg szakaszparancsnokként.

1997-től Pécsett az MH 101. „Szigetvári” Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandár ütegparancsnok-helyetteseként, kiképző tisztjeként, törzsfőnökeként, és a harcoló alegységek osztályparancsnok-helyetteseként szolgált 2001-ig.

2003-ban az MH Szárazföldi Parancsnokságán, Székesfehérváron látta el doktrinális főtiszti feladatait a Törzs, Hadműveleti főnökségén. Ezt követően az MH 25. Klapka György Lövészdandárnál volt részlegvezető, majd megbízott hadműveleti főnökként szolgált Tatán, mielőtt Szolnokon az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljánál Törzsfőnök, parancsnok, illetve az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj parancsnokaként teljesített szolgálatot.

A Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségén Osztályvezető és megbízott csoportfőnöki beosztást töltött be 2014-től 2016-ig, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár élére történő parancsnoki kinevezéséig.

2019-től a Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Titkárságának Vezetője, majd 2020-tól a Humánpolitikai Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkár volt 2021-ig. Áder János köztársasági elnök 2021. június 3-ai hatállyal nevezte ki a Magyar Honvédség parancsnokává.

2007-ben a NATO Iraki Kiképző Misszió, különleges műveleti csoport csoportparancsnoka volt, majd 2011-ben az afganisztáni kontingens parancsnoki feladatait látta el.

Számos katonai és civil elismerés, kitüntetés tulajdonosa. Megkapta többek között a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetését (katonai tagozat), a Szolgálati Érdemjel arany fokozata, a Tiszti Szolgálati Jel II. fokozata mellett az USAAM US Army Achievement Medal Amerikai Egyesült Államok Hadseregének kitüntetését, a NATO ISAF Békefenntartásért Szolgálati Jelet, a Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jelet, valamint több esetben Árvízvédelmi és Katasztrófavédelmi szolgálati jelet.

Civil elismerései között a Magyar Tudományos Akadémia, Pro Scientia Aranyérmese, a Magyar Hadtudományi Társaság Korponay János emlékgyűrű tulajdonosa, Debrecen város Pro Urbe Díjazottja és a Miskolci Egyetem Díszpolgára.

Hobbija az ejtőernyőzés, hitvallása az emberi értékek megbecsülése, melynek eredményeként 2010-től a Szolnoki Honvéd Ejtőernyős Sportegyesület Elnökének, 2012-ben pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi Príma díjkiosztón, Jász-Nagykun-Szolnok megyében az év parancsnokának választották.

Nevéhez fűződik a Magyar Katona Program koncepciójának kidolgozása, elindítása, amelynek szellemében kiemelt figyelmet fordít a honvédség és az állampolgárok kapcsolatára, valamint a társadalommal való kapcsolat minőségének folyamatos javítására.

A Magyar Honvédség legfiatalabb parancsnoka.

Nős, két leánygyermek édesapja.

 

Fotó: Országgyűlés Hivatala

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.