Galéria, Hírek

32-esek napja

Állományunk október 28-án a 32-esek napja alkalmából két helyszínen tartott megemlékezést Budapesten.

A megemlékezéshez kapcsolódó események a Petőfi Sándor laktanyában kezdődtek, ahol Zsolnai Tamás ezredes, a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység (32. NHD) parancsnoka és Roxin István őrnagy mondott beszédet, majd a laktanya udvarán található emléktáblánál koszorút helyezett el Mudra József ezredes, dandárparancsnok és Balázs Tibor főtörzszászlós, a BHD vezénylő zászlósa és Zsolnai Tamás ezredes, Rikkers Attila törzszászlós.

section-fabadad
https://bhd.honvedseg.hu/wp-content/uploads/2022/11/web_BHD2120-488x325.jpg
https://bhd.honvedseg.hu/wp-content/uploads/2022/11/web_BHD2072-488x325.jpg

 

Az emlékezés második állomása Budapest belvárosának egy ismert és forgalmas tere, a VIII. kerületi Harminckettesek tere volt. Az állomány tagjai a téren található 32-es Honvéd Gyalogezred I. világháborús emlékművénél tartottak koszorúzást.

A mai formájában létező MH BHD 32. Nemzeti Honvéd Díszegység különleges kötődéssel bír elődjéhez, a 32-es gyalogezredhez, elnevezését is innen származtatja: a 32-es nevet a 32. Budapest Díszzászlóalj, majd jelenleg az MH BHD, 32. NHD vitte, viszi tovább. Ezen túlmenően számon tartja a jogelőd szervezet változatos történetét és ápolja hagyományait.

A XIX. század végéig 14 háborúban, összesen 135 csatában, ütközetben, ostromokban és várvédelemben felhalmozott érdemekben dús történet a 32-eseké, a XX. században katonái az első- és második világháborúban is harcoltak. Az 1950-es évektől kezdődően az ezred feladata az idők folyamán többször is változott, eleinte őrzés-védelmi feladatokat is végzett rendészeti- és díszelgési feladatai ellátása mellett.

A 32-esek története a XVIII. századba nyúlik vissza.

A 32. Mária Terézia Gyalogezred 1741. október 30-án, az osztrák örökösödési háború hatására, Mária Terézia parancsára alakult. A VIII. kerületben szobrot állítottak az első világháborúban elesett katonáik emlékére, a Corvin-negyed melletti terület ezért kapta a Harminckettesek tere nevet.

Ghymesi Forgách Ignác gróf a 32-es gyalogezred elődjének felállítására 1741. október 30-án kapott parancsot. Akkoriban bevett szokás volt, hogy az ezredet parancsnokáról nevezzék el, így Forgách ezrednek hívták alegységet, ami teljes mértékben magyar ezred volt, hiszen magyar területről sorozták be a katonákat. Egyenruhájuk is magyaros jellegre utalt.

A 32. hadrendi számot 1769-ben kapta meg az ezred. Az uralkodó, Mária Terézia 1780-ban bekövetkezett halálával feladatkörük megváltozott: az ezred mozgatása szünetelt, toborzási székhelyüket is áthelyezték Pestre és a szomszédos vármegyékbe, ekkortól számítanak Pest „házi ezredének”. Fennállásuknak századik évfordulóján az ezredben szolgált a későbbi trónörökös, Ferenc Ferdinánd is. Ferenc József császár 1890-ben elrendelte, hogy a 32. gyalogezred örökké Mária Terézia nevét viselje.

A XIX. század végéig tizennégy háborúban, 135 csatában és ütközetben vett részt az ezred. Katonáik bátor helytállását igazolja, hogy három tiszt is megkapta a legmagasabb kitüntetést, a Mária Terézia érdemrendet. Az első világháború kezdetén délen, Szerbia ellen harcoltak, majd az északi hadszíntéren harcoltak, ahol 1918-ban a Piave folyón átkelő ellenséggel csaptak össze.

Itt az alegység nagyrésze a harcokban megsemmisült. Az őszirózsás forradalomban megalakult vezetőség csak a 32. hadrendi számozását hagyta meg az alegységnek, mint császári és királyi ezred, a „harminckettesek” megszűntek. A Tanácsköztársaság bukását követően a 32. ezredből és más ezredek maradványaiból alapították a királyi magyar 1. Gyalogezredet. Megalakult a 32-esek asztaltársasága, amely civilekkel összefogva 1933-ban a VIII. kerületben felállíttatta a harminckettesek emlékművét.

A második világháború után az ezred a honvédség egyes objektumait őrizte és díszelgési feladatokat kellett végrehajtania.

1984-ben Magyar Néphadsereg (MN) 7015-re nevezték át az alakulatot.
1991. májusától a 32. Budapest Őrezred nevet kapta, majd 2000. október 1-től 32. Budapest Őr- és Díszezreddé nevezték át.

A haderőreform 2007. január 1-én éreztette hatását az ezrednél is, önálló egységként megszűnt, de dísz- és rendész zászlóaljai továbbra is szinte változatlan feladatrendszerrel működtek tovább.

Az egykor Mária Terézia parancsára alapított ezred jogutód szervezete, a Magyar Honvédség önálló alakulataként 2012-ben vette fel a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár nevet.

Fotó: Bankó József

Szöveg: honvedelem.hu, Bankó József

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/a-harminckettesek.html

Galéria, Hírek

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, illetve a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján, Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, november 4-én, pénteken.

Szöveg: honvedelem.hu

Fotó: Horváth Sztaniszláv

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/nemzeti-gyasznap-felvontak-majd-felarbocra-eresztettek-a-nemzeti-lobogot.html

Galéria, Hírek

Megemlékezés a Juta-dombon

November 4-én katonai tiszteletadással emlékeztünk az 1956-os forradalom és szabadságharc magyar győzelemmel végződő katonai összecsapásának helyszínén, a Juta-dombon.

A Juta-dombi megemlékezés azoknak a katonáknak állít emléket, akik hazánk szabadságának védelmében felvették a harcot a többszörös szovjet túlerővel szemben.
A ma a Helsinki út 105. alatt található emlékoszlop és 1939 M légvédelmi ágyú helyén 1956 előtt kisebb-nagyobb dombok álltak, amelyet az akkori rendszer szinte a föld színével tett egyenlővé, hogy nyoma se maradjon a magyar forradalmárok győzelmének.

A megemlékezésen Szijártó Richárd ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnok-helyettese beszédében elmondta: – A rómaiak óta tudjuk: a történelmet mindig a győztesek írják. Írják, és a maguk céljainak megfelelően torzítják, hamisítják. ... Ám a történelmi tényeket nem, lehet véglegesen eltorzítani. Az emlékek mindig megmaradnak!”

1956. november 4-én a hazai reguláris erők szembeszálltak a szovjet hadsereggel és sikerrel vívták ki a győzelmet. Azonban ezen cselekedet nem maradt megtorlások nélkül, több magyar katonát halálra ítéltek.

„1958. november 25-én végzett velük egy ordas eszme. Bűnük a hazaszeretet volt. Kivégzésüket egy ismert keleties elv, a "szemet szemért, fogat fogért" diktálta. Minden, a Juta-dombi elesett szovjet katonáért cserébe ugyanannyi magyar honvédet ítéltek halálra.”

A rájuk kimondott kíméletlen ítélet szimbolikusan annak a hadseregnek is szólt, amely azonosult a forradalom eszméivel. A szovjet megszállók és csatlósaik számára rettenetes lehetett azzal szembesülni, hogy az a néphadsereg valóban a nép hadserege, amely felismeri a valódi ellenséget és a támadók ellen akár sikeresen is tud védekezni.

A beszédet követően a Juta-dombi emlékmű előtt koszorút helyezett el – mások mellett – Pristyák János ezredes, Ádám Barnabás ezredes és Zsolnai Tamás ezredes a BHD vezető állománya részéről.

A megemlékezés a Szózat és a Takarodó dallamával ért véget.

Szerk/Fotó: Pete Balázs

Videó

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, illetve a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján, Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, november 4-én, pénteken.

Készítették: Ördög Kovács Márton, Petróczy Levente, Szombati Gábor, Tischler Zoltán

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/nemzeti-gyasznap-felvontak-majd-felarbocra-eresztettek-a-nemzeti-lobogot.html

Galéria, Hírek

Megemlékezés

November 2-án Halottak Napja alkalmából a Magyar Honvédség Parancsnokság törzsfőnöke Bozó Tibor vezérőrnagy, a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár dandárparancsnoka Mudra József ezredes és Balázs Tibor főtörzszászlós vezénylő zászlós, megemlékezett alakulatunk névadójára – Szurmay Sándor tábornokra – a budapesti Fiumei úti sírkertben.

Mindemellett, Vadászi Norbert ezredes, dandárparancsnok-helyettes, valamint Balázs Tibor főtörzszászlós, a dandár vezénylő zászlósa magánemberként is elhelyezték a megemlékezés mécseseit hősi halottjaink emlékműveinél.

Szerk/kép: Pete Balázs

Galéria, Hírek

Megtartottuk október 23-i ünnepi állománygyűlésünket

Megtartottuk október 23-i ünnepi állománygyűlésünket

A Petőfi laktanyában megtartott ünnepségen Orth Gábor törzszászlós, a Magyar Honvédség Központi Zenekar vezénylőzászlósa „sorsfordítónak és történelmi jelentőségűnek” nevezte a forradalmat.

„Emlékezzünk hőseinkre, még ha az emlékezés fáj is, de erőt és hitet ad! 1956-ban végül győzött a nagyobb, a kegyetlen, a hatalmasabb, de soha nem tudta tőlünk elvenni azt, hogy a magyar az magyar, a nemzet az nemzet, a haza az haza marad!” – hangsúlyozta a vezénylőzászlós.

A beszédet követően Mudra József ezredes, dandárparancsnok elismerésben részesítette a katona és polgári állomány tagjait.

Az ünnepi állománygyűlést az MH Központi Zenekar műsora zárta.

 

Fotó: Bankó József

Hírek

1956 – Hősök előtt tisztelegve

Katonai tiszteletadás mellett vonták fel az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, október 23-án, vasárnap.

A lobogót Novák Katalin köztársasági elnök engedélye után az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj katonái vonták fel, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóságának igazgatója jelenlétében.

Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Honvéd Huszár Díszegység, illetve a Nemzeti Lovas Díszegység is.

Magyarországon 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres harccal folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen, amely a szovjet csapatok beavatkozását követően szabadságharccá eszkalálódott. 1990 óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

Szöveg: Bányász Eszter

Fotó: Horváth Sztaniszláv

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/hosok-elott-tisztelegve.html

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.