Galéria, Hírek

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, illetve a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján, Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, november 4-én, pénteken.

Szöveg: honvedelem.hu

Fotó: Horváth Sztaniszláv

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/nemzeti-gyasznap-felvontak-majd-felarbocra-eresztettek-a-nemzeti-lobogot.html

Videó

Nemzeti gyásznap: felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, illetve a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján, Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, november 4-én, pénteken.

Készítették: Ördög Kovács Márton, Petróczy Levente, Szombati Gábor, Tischler Zoltán

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/nemzeti-gyasznap-felvontak-majd-felarbocra-eresztettek-a-nemzeti-lobogot.html

Hírek

1956 – Hősök előtt tisztelegve

Katonai tiszteletadás mellett vonták fel az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulója alkalmából Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren, október 23-án, vasárnap.

A lobogót Novák Katalin köztársasági elnök engedélye után az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj katonái vonták fel, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóságának igazgatója jelenlétében.

Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Honvéd Huszár Díszegység, illetve a Nemzeti Lovas Díszegység is.

Magyarországon 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres harccal folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen, amely a szovjet csapatok beavatkozását követően szabadságharccá eszkalálódott. 1990 óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

Szöveg: Bányász Eszter

Fotó: Horváth Sztaniszláv

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/hosok-elott-tisztelegve.html

Galéria, Hírek

Emlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúira

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

 

Katonai tiszteletadás mellett, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és dr. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án, csütörtökön reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Honvéd Huszár Díszegység is.

A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott.

Szöveg: honvedelem.hu / MTI

Fotó: Illyés Tibor (MTI), Horváth Sztaniszláv, Kovács Tamás (MTI)

forrás: https://honvedelem.hu/hirek/felvontak-majd-felarbocra-engedtek-a-nemzeti-lobogot-az-orszaghaz-elott-1.html

Hírek

Nyugdíjba vonulnak a díszelgő fegyverek

2022. májusában fordulópontjához ért a magyar katonai díszelgés története.
Áder János volt köztársasági elnök búcsúztató rendezvényén hajtott végre utoljára korhű fegyverekkel protokolláris díszelgési feladatot az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység. A Honvéd Díszzászlóalj 60 éve használta a jellegzetes alakú SZKSZ-45 öntöltő karabélyt, míg a Honvéd Palotaőrség ezt a típust díszelgési feladatai során a hadtörténelemhez és katonahagyományokhoz jobban kötődő 1895 M Mannlicher karabélyra cserélte 2012-ben.


A megszámlálhatatlanul sok protokolláris feladat után 2022. május 09-én méltóképpen búcsúztak el ezektől a fegyverektől, melyeket egy igazi 21. századi hadifegyver az AK-63-asok váltótípusaként rendszeresített, cseh licenc alapján készülő CZ BREN2 gépkarabély váltott fel. Az új fegyverrel való díszelgést 2022. május 14-én a köztársasági elnök asszony beiktatási ceremóniáján mutatták be a közönségnek az Országház előtti Kossuth téren.

Szerző és fotók: Kresz Fruzsina

Hírek

Novák Katalin: a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút

Katonai tiszteletadás mellett iktatták be Novák Katalint, Magyarország köztársasági elnökét május 14-én, szombaton, a Kossuth téren. A rendezvényen – amelyen mások mellett részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka – az államfő beszédében kijelentette: a magyarok együtt vannak abban a szándékban és akaratban, hogy jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsenek.

Ünnepélyes keretek között iktatták be Novák Katalint, Magyarország államfőjét az Országház előtti Kossuth téren. Hazánk lobogójának felvonását követően dr. Kövér László házelnök ismertette az Országgyűlés döntését.

Köztársasági elnökként, egyben a Magyar Honvédség főparancsnokaként mondott első beszédében Novák Katalin küldetéséről és személyes felelősségéről is szólt. „Köszönöm a megválasztásommal kifejezett bizalmat! Ebből a bizalomból elsősorban felelősség fakad. Felelősség azok iránt, akik támogattak, de felelősség azok iránt is, akik ma még bizalmatlanok és elutasítóak. Az én minősített felelősségem az, hogy elnökként megmutassam, mit jelent nekem a szülőföldem, Magyarország. Mit jelentenek honfitársaim, a magyarok” – jelentette ki. Novák Katalin hozzátette: nem csak Európa szívében, országunk fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén vagyunk együtt, hanem abban a szándékban és akaratban is, hogy „a magyaroknak a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedek után, a XXI. században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.”

A mindennapjainkat meghatározó orosz-ukrán háború kapcsán aláhúzta: hazánk határainál február 25-én megjelenő első menekültek – mérlegelés nélküli – befogadása óta 700 ezer embernek jelenthette Magyarország a biztonságot. A magyar nép közösen többszáz millió forint adományt gyűjtött össze, ami humanitárius és lelki támaszt nyújt minden rászorulónak. Mint aláhúzta: Magyarország emberségből jelesre vizsgázott.

Novák Katalin ezt követően tíz pontban foglalta össze a háborúval kapcsolatos gondolatait. Elítélve a putyini agressziót kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. Hangsúlyozta: a magyarok a béke mellett követelik a háborús bűnök kivizsgálását.

„Mi, magyarok békét akarunk Magyarországon és a szomszédos országokban is. Mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút!” – mondta, majd leszögezte, hogy Magyarország az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán áll. Novák Katalin azt is jelezte, hogy az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeknek Magyarország eleget tesz, illetve kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségeseink tevékenységét. De nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb árat követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.

Az államfő közölte: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Mindemellett jelezte: hazánk kész közvetítőként fellépni a béketárgyalások folytatása érdekében. Beszéde tizedik pontjában hangsúlyozta, hogy az ukrajnai magyarság érdekeiért Magyarország mindig is kiállt, kiáll ma is, és ez így lesz a háború után is.

A köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy a magyarok joggal lehetnek büszkék nyelvünk gazdagságára, viharvert történelmünkre, a magyar elme vívmányaira, kultúránk kincseire. Mint fogalmazott: a magyar nép történelme során többszörösen bizonyította a szabadság iránti olthatatlan szenvedélyét, s az egész világ láthatta, hogy a magyar erős, bátor nemzet, amelyik kiáll magáért, megvédi magát és a fájdalmas tapasztalatok árán megszerzett álláspontját. „Mi nem változtunk. Mi ma is ugyanazok a magyarok vagyunk, akik ’48-ban, ’56-ban és harminchárom évvel ezelőtt küzdöttek a szabadságukért” – húzta alá.

Személyes hitvallásaként Novák Katalin elmondta: köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermekek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, valamint a gyengék gyámolításában. Szót emel azért is, hogy a családalapítást vállaló fiatalok segítségre lelhessenek.

A rendezvény kulturális zenés műsorral ért véget, amelyben Balázs János és Kádár Viktória zongoraművészek, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Ruzsa Magdi énekesnő, valamint az Angelica leánykar működtek közre.

Szerző: Snoj Péter
Fotó: Tóth László

Oldalunk sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése érdekében.