„Mesék a csendben” címmel nyílt természetfotó kiállítás a Petőfi laktanya könyvtárában április 25-én, kedden. Lövei Tamás őrvezető kiállítását Kiss Ferenc ezredes, az alakulat törzsfőnöke nyitotta meg.
„Fontos, hogy néha megálljunk szolgálati feladataink közben és nézzük meg azokat a tevékenységi irányokat, amelyeket bajtársaink hajtanak végre szabadidejükben. Környezetünkben folyamatosan keressük azokat a katonákat, akik a katonai szolgálaton túlmutató tevékenységeket is folytatnak, amitől a világ több lesz” – fogalmazott Kiss Ferenc ezredes. Hozzátette, a természetfotózás olyan terület, amely odaadást, türelmet és szakértelmet igényel. A fotósnak el kell érnie, hogy az ember a képet nézve, az állaton kívül egyéb jelentést is találjon, és elgondolkodjon felbukkanó érzelmeiről.
Lövei Tamás őrvezető, a 32. Testőrezred Gyalogos Testőrség palotaőre kalandos utat járt be, fiatal korában még nem gondolta, hogy a honvédségben fog szolgálni és szabadidejét a természetfotózás fogja kitölteni.
Életéről, a kiállított képekről az őrvezetővel Tósoki Anikó könyvtáros beszélgetett. Megtudtuk, hogy a palotaőri szolgálat előtt Lövei Tamás artista volt, de a folyton változó vándor életből elege lett.
Egy lelkes toborzó katonának köszönhető, hogy most palotaőrként szolgál, ugyanis néhány éve önkéntes szolgálatra jelentkező édesapját elkísérte egy toborzóirodába. A lelkes toborzótiszt nemcsak az édesapja szerződésével törődött, hanem rákérdezett az őrvezető foglalkozására, majd közösen arra jutottak, hogy ilyen képesítéssel akár palotaőr is lehetne. Néhány héttel ezután már az alapkiképzést teljesítette, 2021 óta pedig palotaőri szolgálatot teljesít.
„Az artistaéletben és a természetfotózásban sok közös pont van, hiszen mindkettő megköveteli a szabályszerűséget” – vélekedett Tósoki Anikó. Lövei őrvezető válaszul elmondta: „egyik kedvenc képemet édesapám tanyájától nem messze fotóztam. Gyakorlatilag heteket töltöttem ezzel a fotóval, hiszen a lényeg az volt, hogy az őzet a domb tetején, napkeltekor tudjam lefotózni.”
Amellett, hogy a képeken csak vadállatok szerepelnek, mindegyik fotónak megvan a maga háttértörténete. Sokszor azt gondolhatja a néző, csupán a szerencsén múlik egy-egy remek pillanat megörökítése, de valójában hosszú előkészület és képzés előzi meg a helyszíni munkát. Az őrvezető azt is elmondta: a helyismeret, a vadállatok szokásai, az álcázás, mind szükséges ahhoz, hogy valaki jó természetfotóssá váljon.
Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör „Kultúra és társadalom bélyegen” című bélyegkiállítását november 8-án, kedden nyitották meg Budapesten, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében. A kiállítás fővédnöke Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.
Petőfi-emlékév, az NDK-ból származó levelezőlapok, a második világháború bélyegei és Tata postája: többek között ezekkel a bélyeggyűjteményekkel találkozhat az, aki ellátogat november 8-ától 11-ig a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központba. A gyűjteményeken kívül – amelyekből például kiderül, mely tábornokait végeztette ki Sztálin a második világháború előtt és, hogy Petőfi Sándor arcéle hogyan változott a bélyegeken az évek során – a látogatók megnézhetik Szendrei Judit világhírű bélyegképeit is, amelyeket különleges technikával alkotott meg, egészen egyedi módon.
„A kultúra a társadalom: egyik a másik nélkül nem is létezhetne” – fogalmazott megnyitó beszédében a kiállítás egyik szervezője, Mándi Tibor nyugállományú alezredes. Az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör elnöke köszöntötte a jelenlévőket és elmondta: idén és jövőre Petőfi-év van, ezért néhány tablón a költőre emlékeznek, amennyire ezt a bélyegek segítségével be lehet mutatni.
„Az első magyar bélyeggyűjtő kör 1922-ben, pont száz éve alakult” – emlékeztetett Leitold László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének volt alelnöke és a rendezvény tiszteletbeli fővédnöke. Méltatva az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör működését, elmondta, hogy idén az ország legjobb bélyeggyűjtő köre címet kapta, amihez ezen alkalommal is gratulált.
Jenei József, a MH Budapesti Nyugállományúak Klubjának titkára bejelentette, hogy jövőre a bélyeggyűjtő tagozat 65 éves lesz, így jubileumi évnek néznek elébe. Ezek után – a résztvevők nem kis derültségére – vicces anekdotákat mesélt a bélyeggyűjtésről, illetve, hogy ő hogyan kezdett bele ebbe a szenvedélybe. „A gyűjtési szenvedély egyidős az emberiséggel. A bélyeggyűjtés a világ legnagyszerűbb hobbija és tevékenysége. Köztudott, hogy mindenkit – engem legalábbis – megfogott a gyűjtési szenvedély, én már gyerekkoromban elhatároztam, hogy komoly bélyeggyűjtő leszek” – mesélte a megnyitón. Jenei József azt is elmondta, hogy a papíralapú kommunikáció háttérbeszorulásával kevesebb bélyeg jelenik meg, viszont szerinte a kiadott bélyegek minősége változatlan. „A bélyeg a felragasztható halhatatlanság” – idézte Márai Sándort.
A kiállításon Szendrei Judit munkái is láthatóak, aki 2019 óta állít ki bélyegekből készített képeket az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Körével. A megnyitón elárulta: már a bélyeggyűjtő kör tagjának érzi magát és tiszteletbeli katonának is. „Három gyermekem van és amikor olyan korúak lettek, hazavittem nekik egy csomó bélyeget” – mesélte a művész első kapcsolatát ezekkel az apró, színes papírdarabokkal. Természetesen kiderült, hogy a bélyegek nem érdekelték a gyerekeket, de évekkel később megtalálta a bélyegeket és Down-szindrómás kislányával elkezdte őket áztatni és rendezgetni. „Nem tudom megmagyarázni, de úgy gondoltam, hogy felragasztgatom őket, így készültek el az első képek. Nagyon jó és nagyon nehéz feladat kitalálni, hogy a bélyeg színét vagy mintázatát fel tudom-e használni. Szerintem sokkal nehezebb dolog, mint festeni, hiszen már van egy kész műalkotás, maga a bélyeg és ebből készül egy másik műalkotás” – fogalmazott Szendrei Judit, aki bevallotta: „nagyon babrás” munka, ugyanakkor nyugtató tevékenység egy-egy kép elkészítése.
A rendezvényen a Budapesti Helyőrség Zenekar művészei rövid fúvós koncertet adtak, Tósoki Anikó pedig a zeneművek alatt Petőfi Sándortól a Szülőföldemen című költeményét szavalta el.
A bélyegkiállítás november 11-ig megtekinthető a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ Erzsébet királyné termében.
A balatonakarattyai MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ immár hatodik alkalommal adott helyet a honvédség kötelékében szolgáló amatőr és professzionális képzőművészek számára, ahol 11 napon át folyt alkotómunka. A balaton-parti üdülő előtt a gödi és a szolnoki csapatpihenő, illetve a mátraházai- és bujáki honvéd üdülő látta vendégül az alkotókat.
A balatonakarattyai alkotótáborban készült műveket bemutató megnyitón meghívott vendégként vettek részt a táborozók elöljárói: Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője, Oláh László alezredes, a Katonai Emlékpark Pákozd szakmai igazgatója és Czeglédi Ákos, Paloznak polgármestere is. A Honvédelmi Minisztériumot Varga Zoltánné alezredes, a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkárság titkárságvezetője képviselte.
A táborzáró és egyben kiállításmegnyitó ünnepségen Breznay András táborvezető művésztanár beszédében adott összegzést az együtt töltött 11 napról. Ecsetelte a közös kép koncepcióját is – Összefogás a békéért témában a festők, grafikusok és fafaragók is egyaránt megjeleníthették gondolataikat a méretes vásznon.
Meglepetésvendég volt Szunyoghy András akadémikus grafikusművész, aki a Breznay András – Tamus István művésztanár-páros előtt meghatározó vezetője volt a honvédségi alkotótáboroknak. Munkásságának és személyének fontosságát jól mutatja az, hogy volt diákjai most is mesterükként tekintenek rá, ugyanúgy, ahogyan a művész úr is figyelemmel kíséri „tanítványai” alkotómunkáját, fejlődését. A tanár úr röviden beszélt az elmúlt táborok hangulatáról, a közös munka öröméről, végül saját könyvsorozata darabjaival lepte meg az alkotókat.
A beszédek után Breznay és Tamus tanár urak tárlatvezetést tartottak, bemutatva az alkotókat és műveiket is.
A rendezvény zárásaként ünnepi ebéden vehettek részt a meghívottak és a táborozók, ahol Szijártó Richárd ezredes, az MH BHD dandárparancsnok-helyettese mondott pohárköszöntőt.
A Császári és Királyi Haditengerészet Dunaflottillájának S.M.S. LEITHA monitora 1872. március 25-én tartotta első próbaútját, majd október 13-án hivatalosan is szolgálatba állt. A LEITHA – ma már, mint LAJTA Monitor Múzeumhajó – a Magyar Honvédség tiszteletbeli zászlóshajója. A kiállítás az eltelt 150 évet mutatja be, ahol a résztvevők megismerkedhetnek a legrégebbi úszóképes folyami hadihajó történetével. A látogatók egyebek mellett különféle hadihajó maketteket és az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó vízi harcászat eszközöket tekinthetnek meg.
Dr. Balogh Tamás, a TIT HMHE elnöke a megnyitón elmondta: a kiállításon a Lajta monitor mellett az idén szintén 150. évfordulóját ünneplő hajómatuzsálemre, a Balaton Csavargőzösre is emlékeznek.
Szilágyi Zsolt Lajos ezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnoka kérdésünkre válaszolva kiemelte: az alakulat mindig nagy hangsúlyt fektetett a hagyományok ápolására. „A múlt tapasztalata és a jelen képessége fog választ adni a jövő kihívásaira. A nyugállományú bajtársaink ehhez jelentős mértékben hozzájárulnak. A hagyományőrzők évszázadokig visszamenőleg kutatják a hadihajózás történetét, ezzel értéket teremtve az alakulat életében. A jövő generációját a kiállításon jelenlévő, a kadét programban résztvevő fiatalok képviselik, akik tanulhatnak a múltból” – hangsúlyozta.
Hajdu Gábor nyugállományú ezredes, az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja Hadihajós tagozatának elnöke kérdésünkre válaszolva elárulta: a hadihajózás a Duna biztosításával együtt a magyarság szerves része. „A Duna fontos ütőér Európában” – húzta alá. Hozzátette, a kiállításon bemutatott makettek pontos tervrajzok alapján készültek, befejezésük akár több száz munkaórát is igénybe vehetett.
Prof. Pintér Lajos, Magyarország olaszországi tiszteletbeli főkonzulja kérdésünkre válaszolva elmondta: korábban hajóorvosként megtapasztalta, hogy a hajózás során eltöltött hónapok összekovácsolják az embereket.
Az utazó kiállítás május 22-ig látható a Honvéd Kulturális Központban, az intézmény nyitva tartásával megegyezően. Ezt követően Pákozdon, Balatonakarattyán és Erdőbényén tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvényen közreműködött Pallos Emil színművész.
Az eseményen Vadászi Norbert ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnokhelyettese, Gőcze Béla alezredes, az MH BHD Kulturális és Rekreációs Igazgatóság megbízott igazgatója, valamint Aranykovács Andrea főtanácsos, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ központvezetője is részt vett.
„Fontos, hogy néha megálljunk szolgálati feladataink közben és nézzük meg azokat a tevékenységi irányokat, amelyeket bajtársaink hajtanak végre szabadidejükben. Környezetünkben folyamatosan keressük azokat a katonákat, akik a katonai szolgálaton túlmutató tevékenységeket is folytatnak, amitől a világ több lesz” – fogalmazott Kiss Ferenc ezredes. Hozzátette, a természetfotózás olyan terület, amely odaadást, türelmet és szakértelmet igényel. A fotósnak el kell érnie, hogy az ember a képet nézve, az állaton kívül egyéb jelentést is találjon, és elgondolkodjon felbukkanó érzelmeiről.
Egy lelkes toborzó katonának köszönhető, hogy most palotaőrként szolgál, ugyanis néhány éve önkéntes szolgálatra jelentkező édesapját elkísérte egy toborzóirodába. A lelkes toborzótiszt nemcsak az édesapja szerződésével törődött, hanem rákérdezett az őrvezető foglalkozására, majd közösen arra jutottak, hogy ilyen képesítéssel akár palotaőr is lehetne. Néhány héttel ezután már az alapkiképzést teljesítette, 2021 óta pedig palotaőri szolgálatot teljesít.
Petőfi-emlékév, az NDK-ból származó levelezőlapok, a második világháború bélyegei és Tata postája: többek között ezekkel a bélyeggyűjteményekkel találkozhat az, aki ellátogat november 8-ától 11-ig a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központba. A gyűjteményeken kívül – amelyekből például kiderül, mely tábornokait végeztette ki Sztálin a második világháború előtt és, hogy Petőfi Sándor arcéle hogyan változott a bélyegeken az évek során – a látogatók megnézhetik Szendrei Judit világhírű bélyegképeit is, amelyeket különleges technikával alkotott meg, egészen egyedi módon.
„Az első magyar bélyeggyűjtő kör 1922-ben, pont száz éve alakult” – emlékeztetett Leitold László, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének volt alelnöke és a rendezvény tiszteletbeli fővédnöke. Méltatva az MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Kör működését, elmondta, hogy idén az ország legjobb bélyeggyűjtő köre címet kapta, amihez ezen alkalommal is gratulált.
A balatonakarattyai MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ immár hatodik alkalommal adott helyet a honvédség kötelékében szolgáló amatőr és professzionális képzőművészek számára, ahol 11 napon át folyt alkotómunka. A balaton-parti üdülő előtt a gödi és a szolnoki csapatpihenő, illetve a mátraházai- és bujáki honvéd üdülő látta vendégül az alkotókat.
A balatonakarattyai alkotótáborban készült műveket bemutató megnyitón meghívott vendégként vettek részt a táborozók elöljárói: Isaszegi János nyugállományú vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője, Oláh László alezredes, a Katonai Emlékpark Pákozd szakmai igazgatója és Czeglédi Ákos, Paloznak polgármestere is. A Honvédelmi Minisztériumot Varga Zoltánné alezredes, a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkárság titkárságvezetője képviselte.
A táborzáró és egyben kiállításmegnyitó ünnepségen Breznay András táborvezető művésztanár beszédében adott összegzést az együtt töltött 11 napról. Ecsetelte a közös kép koncepcióját is – Összefogás a békéért témában a festők, grafikusok és fafaragók is egyaránt megjeleníthették gondolataikat a méretes vásznon.
A beszédek után Breznay és Tamus tanár urak tárlatvezetést tartottak, bemutatva az alkotókat és műveiket is.
