Szentendrén, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémián készülnek altiszti esküjük letételére a Magyar Honvédséghez egy éve csatlakozott, illetve már a hadsereg kötelékében aktív, vagy tartalékos formában szolgáló honvédek.
A katonák esküjüket ünnepélyes keretek között július 15-én, szombaton, Budapesten, a Hősök terén teszik le, a várva várt alkalomra az MH Altiszti Akadémia telephelyén, a Görgey Artúr laktanyában készülnek. A hét programja nem könnyű az állomány számára, ugyanakkor a kitűzött cél eléréséhez nélkülözhetetlen. Az ünnepi alkalomhoz illő, kiváló szinten történő alakias feladatvégrehajtás pedig csak időt és energiát nem kímélő, folyamatos gyakorlással sikerülhet.
Ezt a munkát támogatja az öt napos felkészítés során az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred Lövészzászlóalj díszelgési feladatokban tapasztalt öt katonája is.
Az MH BHD megbízott vezénylőzászlósa, Rikkers Attila törzszászlós is megtekintette az előkészületeket és a katonákhoz szólva kiemelte az egyénileg- és csapatban nyújtott teljesítmény fontosságát és üzenetével motiválta az állományt a felmerülő nehézségek sikeres leküzdésére.
Ezt követően Rikkers törzszászlós átadta a civil életből, dandárunkhoz újonnan csatlakozó altiszt-jelöltek részére a Budapest Helyőrség Dandár csapatkarjelzését, melyet bajtársaink az altiszti eskütétel napjától büszkén viselhetnek.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: a rendszerváltozás utáni Magyarországon, bő két évtizeddel ezelőtt az első Orbán kormány döntött a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről. A honvédelmi miniszter felidézte a 2001. évi LXIII. törvényt, amelyben az Országgyűlés ezekkel a szavakkal rögzítette a magyar hősök emléknapját: „a magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta, a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam.”
Emlékező beszédében a honvédelmi miniszter hangsúlyozta: hőseinkre emlékezni nemcsak áldozatuk tisztelete miatt, de magunk miatt is fontos. „Hőseinkből erőt kell merítenünk a ma küzdelmeihez. Most kimondottan szükségünk van erre az erőre és elszántságra. Az elmúlt években megtapasztalhattuk, hogy a veszélyek nem múltak el, a migráció, a járványok és a háborúk korszaka köszöntött be. Ezen katasztrófák elhárításában a magyar katonák derekasan helytálltak és helytállnak. Egyszerre védik a déli és keleti határainkat, segítik a szomszédunkban kitört háború elől menekülőket és járvány idején szolgálatot teljesítettek az oltópontokon, a kórházakban” – tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf aláhúzta: ahogy a történelem sem ért véget, úgy a háborúkat sem tudtuk legyőzni. Az orosz-ukrán konfliktus pedig ránk is hatással van. „Nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük a magyar családokat a háborútól. Nem szabad engednünk, hogy belesodródjunk, ez nem a mi háborúnk. Ma nem halott hősöket, hanem békét és biztonságot akarunk” – figyelmeztetett.
„Itt állunk hőseink emléke előtt, akik közül sokan azért estek el, mert mások háborúit kellett megvívnunk” – jelentette ki a honvédelmi miniszter, aki ugyanakkor hozzátette, most szerencsés a magyarok felett a csillagállás. „A történelem jó oldalán állunk, szabad, független nemzet vagyunk és immár tizenkét éve a magyar nemzeti érdekeket helyezzük mindenek elé” – hangsúlyozta a honvédelmi tárca vezetője.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt a honvédelmi alapról is, amelyet a kormány a biztonság megőrzése érdekében hozott létre. „Ennek az alapnak az a célja, hogy biztosítsa azokat az anyagi forrásokat, amelyeket a haderőfejlesztéshez az erős, ütőképes, megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes, önkéntes alapon szervezett, de növekvő létszámú, magabiztos és elszánt magyar hadsereg felépítését teszik lehetővé. NATO-tagságunk és az épülő hadsereg a magyar emberek biztonságának garanciája” – jelentette ki.
Az ünnepi beszédet követően Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott kegyeleti imát a hősökért, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
A rendezvényen – mások mellett – részt vett dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóság igazgatója, valamint Mudra József ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett: a rendszerváltozás utáni Magyarországon, bő két évtizeddel ezelőtt az első Orbán kormány döntött a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről. A honvédelmi miniszter felidézte a 2001. évi LXIII. törvényt, amelyben az Országgyűlés ezekkel a szavakkal rögzítette a magyar hősök emléknapját: „a magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta, a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam.”
Az ünnepi beszédet követően Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott kegyeleti imát a hősökért, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit.