MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár
2020. szeptember 21. 08:42
Szerző: Nagy Gábor
Koronaőrök kiképzés közben a „magyar Mezopotámiában”

Fejlett harci képességek és a Szent Korona iránti kimagasló tisztelet. Csak két kiragadott tulajdonság, amely minden koronaőrt összeköt. Különleges egység, akár csak a Svájci Gárda. 200 évvel ezelőtt volt olyan koronaőr, aki úgy őrizte a Szent Koronát, hogy egyszer sem pillanthatta meg, csak a szent ereklyét tároló ládát láthatta. A Szent Korona 1978 január 5-i visszatérésének egyik kritériuma volt, hogy nagyközönség számára láthatóvá kell tenni. Így a 2011-ben felállított Honvéd Koronaőrség kiválasztott katonái nap mint nap érezhetik közelségét, látványát, és erejét. Ahhoz a fegyelemhez, magabiztossághoz, elszántsághoz, ami tükröződik róluk, a most meglátogatott kiképzés is hozzájárul.

nevtelen.jpg

Legutoljára augusztusban írtunk a koronaőrökről, amikor esküt tett a Honvéd Koronaőrség 9 tagja, egybekötve a Boldogasszony-napi virrasztással. Most merőben más környezetben találkoztunk velük, az Országház ünnepélyes kupolaterme helyett a Duna-Tisza köze királydinnyés homokbuckái között értük el őket. Az alegység szakharcászati kiképzésen vett részt, amelyen a szállítmánykisérési feladatokat gyakorolta. A kiképzés során olyan eljárásokat kellett alkalmazniuk, melyekben a különösen fontos személyvédelemi eljárásokat, a fontos szállítmány kisérésének eljárásaival sajátos módon kellett ötvözni. A kiképzés szünetében 4 koronaőrt sikerült megszólaltatnunk.

Amit eddig láttam a kiképzésből, abból a laikusnak is feltűnik, hogy úgy cselekszenek, mintha személyt védenének.

Roxin István őrnagy: A Szent Koronára a hagyomány és a tisztelet miatt is úgy tekintünk, mint egy személyre. Ezt a hagyományt magunkévá tettük lelki szempontból is. A Szent Korona testesíti meg államiságunk jogfolytonosságát. Eskünkhöz híven életünk árán is megóvjuk, hogy illetéktelen kezekbe ne kerüljön. Legfőbb feladatunk, hogy ugyanolyan állapotban tudjuk továbbadni nemzeti ereklyénk őrzését a következő nemzedékeknek, ahogyan mi azt megörököltük. A második világháború utolsó éveiben, a Szent Korona menekítése során azt vallották az akkori koronaőrök, hogy „Mi megvédjük a Szent Koronát, a Szent Korona pedig megvéd minket!” Ezt abból merítve fogalmazták meg, hogy csodáknak élték meg azokat a történéseket, amiket átéltek a Szent Korona szenvedéssel és veszéllyel járó menekítése során.

img_2391.jpg

A Szent Koronát a nap 24 órájában koronaőrök vigyázzák, hogyan szervezik meg ennek a tükrében a jelen kiképzést?

R. I. őrnagy: Az alegység több csoportból áll és ezek a csoportok váltásos szolgálati rendben látják el az alaprendeltetésű szolgálati feladataikat, így tudják váltani egymást a kiképzések során is. Az alegységek élén álló csoportparancsnokok teljesen önállóan tudják működtetni csoportjaikat a többitől függetlenül. A csoportparancsnokok a saját csoportjaik kiképzését szakmai irányítás mellett, a kiképzési terveknek megfelelően hajtják végre.

Apropó szervezeti felépítés. Hogyan kezdődött egy évtizede a Honvéd Koronaőrség létrehozása?

Tulman Krisztián százados: Engem még 2011-ben toborzás útján választottak ki. Ádám Barnabás akkori alezredes és Kun Szabó István akkor még ezredes járták az országot, látogatva az alakulatokat, hogy toborozzák a leendő koronaőröket. Az előválogatás, és alkalmassági vizsgálat után egy alapos szerteágazó kiképzés következett. Az alaki kiképzésen megtanultuk a díszelgési feladatokat, például a szabályos kardfogásokat, míg a kiképzés másik felében a Szent Korona védelmével kapcsolatban a biztosítási tevékenységeket sajátítottuk el. Amikor mindezek sikerültek, letettük a koronaőr esküt, és onnantól hivatalosan is koronaőrök lettünk. Ez az egyetlen alegysége a Magyar Honvédségnek, ahol követelmény a két eskü letétele. A kezdetek kezdetén rendkívül sok jelentkezőből tudták kiválogatni a leginkább rátermetteket.

119608789_342918903574010_7616707345400192475_n.jpg

Egy ilyen ezer szállal Magyarországhoz köthető korona eltulajdonítása reális rizikó?

König Vilmos törzsőrmester: A 2011-es megalakulása óta az alegységhez tartozom, és úgy gondolom, hogy ha az eddigi történetét nézzük, akkor az esély mindig megvan. Szinte csodával határos módon, a felsőbb erök közreműködése is szerepet játszhatott abban, hogy a Szent Korona ma is létezik. Békés időszakban élünk, de a bizonytalansági faktor mindig jelen van. Ha nem is a célzott eltulajdonítás a reális veszély, de természeti katasztrófa esetén is ugyanúgy meg kell védenünk és menekítenünk, mintha csak egy idegen kéz akarná eltulajdonítani.

Valamikor úgy is fel kell tennem a klasszikus kérdést, hogy miért lett koronaőr?

K. V. törzsőrmester: Nagyon érdekelt a történelem, de pont a Szent Koronáról korábban nem voltak ismereteim, és már katonaként jött az élénk érdeklődés, hogy ha koronaőrnek jelentkezem, akkor fizikailag is közel kerülhetek a Szent Koronához, érezhetem annak pozitív energiáját.

Itt a kiképzésen mozoghatnak eleget, de a klasszikus koronaőri feladatok ellátása alatt szinte mozdulatlanul állnak. Hogyan lehet könnyebbé tenni ezt a statikus terhelést?

K. V. törzsőrmester: A monotonitást tűrni kell, oldani viszont a gondolat teremtő erejével lehet. A szolgálatunk ritmusa nagyjából úgy épül fel, hogy egy óra koronaőrzést két óra tartózkodás követ a pihenőhelyiségben, majd ezt követően újra a Szent korona mellett vagyunk. A pihenőszobában akár lehet saját testsúlyos edzéssel is regenerálódni, és amikor csak tehetjük lépcsőzünk a házon belül.

img_2439.jpg

Előfordul, hogy a látogató turista túl közel merészkedik egy koronaőrhöz egy fotó kedvéért, és intézkedni kell?

Juhász Tamás zászlós: A Kupolacsarnokban természetesen tilos a fényképezés. és a személyvédelmet ellátó biztosító őr erre is kiemelten figyel! A díszőr természetesen nem szólalhat meg, ezért meghatározott jellel jelez társának, hogy segítséget kér, ha például a látogatók akadályozzák a díszőri tevékenységét. A személyvédelmet ellátó koronaőr a jelre felfigyelve udvariasan intézkedik az óvatlan turistákkal szemben.

Felkeltette az érdeklődésemet a korábbi cikkben csak megemlített Nagyboldogasszony-napi virrasztás.

J. T. zászlós: A Nagyboldogasszony-napi virrasztás alapvetően arról szól, hogy megemlékezzünk a Szent Korona Szűzanyának történő felajánlásáról. Az újonc koronaőrök beosztásukba helyezésük napján, a kialakult hagyományok szerint, a laktanyában koronaőr esküt tesznek! Az újonnan esküdt tett koronaőrök esküjüket kvázi az Országházban a Szent Korona előtt is megerősítik ünnepélyes keretek között, Nagyboldogasszony napján – azaz augusztus 15-én -, majd ezt követően egy áhítattal ismételten megemlékezünk a Szent Korona felajánlásáról, és ebből merítünk még nagyobb hitet hivatásunkhoz. Ezt a szertartást nevezzük Nagyboldogasszony-napi áhítatnak és virrasztásnak Az áhítaton teljesen önkéntes alapon, felekezettől függetlenül vehetnek részt a koronaőrök. Mi így kérjük a Szűzanya segítségét, hogy kitartson mellettünk. A kialakult hagyományoknak megfelelően Ádám Barnabás ezredes, a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka vezetésével az áhítat egy közös imával zárul.

A lelkiség a hivatás velejárója minden nap?

J. T. zászlós: Igen, nagyon is erősen. Minden szolgálat előtt a tábori lelkész jelen van az eligazításon, és áldást mond az aznap szolgálatba lépő állományra.

A lelki töltöttség mellett kell a fizikai fittség?

J. T. zászlós: Nagyon kell a mozgás a monoton terhelés mellett ezért a sport a lételemünk. Parancsnokaink is minden eszközzel támogatják a szabadidőben történő sportolást, illetve a különböző katonai sportversenyeken történő megjelenést. Atlétikában és katonai közelharcban is elég komoly eredményeket sikerült eddig elérnünk, csak példának említeném meg, hogy ebben az évben sikerült az MH katonai háromtusán az egyéni első és második helyezést, valamint a csapat első helyezést elérnünk. A pihenőidőben történő saját testsúlyos gyakorlatok mellett láthatatlan, de nagyon hasznos a díszőrségben történő állás közben az izmok befeszítése, majd ellazítása.

img_2462.jpg

A kiképzés helyszíne: Ócsai kiképzőbázis, a Duna-Tisza közén. Az interjú idején tapasztalható volt szárazság miatt a környezet inkább tűnt szavannának, mint a Kárpát-medence egy darabjának.

A kiképzés tárgya: komplex szakharcászati kiképzés kisalegység kötelékben, menet- és közelbiztosítás, szállítmánykisérés gyakorlása.

A feladat: a csoport összekovácsolásának befejezése szakharcászati foglalkozás keretében.

A koronaőröket szállító jármű típusa a riport helyszínén: Rába H18 VZF (védett, zárt felépítmény) magyar fejlesztésű, egyedi kialakítású páncélozott csapatszállító terepjáró tehergépjármű.

A koronaőr látványos feladata az Országházban: Párost alkotnak a protokoll- vagy díszőrök, karddal látják el feladatukat a Szent Korona tárolója környezetében. A díszőrség váltása óránként történik és időtartama igazodik az Országház látogatási idejéhez. Díszelgő a feladatuk közé tartozik a nemzeti lobogó napi fel és levonása a Kossuth téren.

Fotók: A szerző felvételei

Kövessen minket a közösségi médiában is

Facebook

Instagram
Legfrissebb tartalom
Galériák
Honismereti hétvége Szilvásváradon
2020. október 19. 14:55 (13 db kép)
Honvéd Palotaőrség
2020. október 15. 09:28 (13 db kép)
Gyorsabbak lettünk
2020. október 08. 13:59 (13 db kép)
Zászlófelvonással kezdődött a nemzeti gyásznap
2020. október 06. 15:30 (13 db kép)
Szervezeti egységek
Partnerek