Nap: 2023. május 22.

Már a reggeli óráktól hömpölygött a tömeg a budapesti Városligetben, ahol tucatnyi látványos bemutatóval igyekeztek felhívni a látogatók figyelmét a Magyar Honvédség gazdag múltjára és modern jelenére. A szabadtéri rendezvényen huszonkét alakulat állította ki eszközeit a Városligetet, hazánk második legnagyobb közparkját kettévágó Kós Károly sétányon, ahol az egyes sátrakban és pultoknál interaktív foglalkozásokkal, izgalmas beszélgetésekkel és hasznos információcserével várták az érdeklődőket.

„Akkor ma a katonák születésnapját ünnepeljük?” – kérdezte elcsodálkozva egy hétéves kislány a családi napon, miután röviden nyugtázta a kitelepült honvédségi dolgozók barátságos közlését, miszerint a különböző szimulátorokat tizennégy éven aluli személyek nem próbálhatják ki. „Igen, Budavár 1849. május 21-én történt visszavétele mellett a Magyar Honvédség alapításának 175. évfordulójára emlékezünk!” – jött a válasz a civil érdeklődők alkotta tömegből. Magyarország 1992 óta ünnepli a honvédelem napját május 21-én, a Görgei Artúr által vezetett támadás, mint az 1848–49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának egyik legdicsőségesebb pillanata előtt tisztelegve. Ekkor 1541 óta először foglalta vissza magyar haderő saját erejéből – mindössze tizenhét napos ostrom során – az ország fővárosát.

A legkisebbeket azonban nem igazán foglalkoztatta a történelmi múltidézés, a legizgalmasabb programpontok láttán ugyanis szabályosan elnémultak.

Nagy slágernek számított a Lynx, a Gidrán és a Leopard 2A4HU harcjárművek statikus bemutatója: a monstrumok előtt-mellett kisebb sorok alakultak ki azért, hogy a gyermek és felnőtt érdeklődők lefotózhassák, fel-, illetve bemászhassanak. A Hősök teréről a Zielinski hídon keresztül érkező turisták már messziről videózták a látványosságokat, sokuk érdeklődve szelfizett a Magyar Honvédség high-tech alapjait megteremtő harcjárművekkel. A közönséget a páncélosok mellett ámulatba ejtette a tűzszerész robottal, bombaruhákkal, pajzzsal, fémkeresővel és hatástalanított bombatestekkel végrehajtott tűzszerészbemutató is. Az érdeklődők a tűzszerészek mellett, többek között vegyivédelmisekkel és mélységi felderítőkkel is találkozhattak.

A toborzóponton airsoft- és lézerpuska lövészet, VR-szimulátor, valamint mobil akadálypálya várta a jelenlévőket, akik az önkéntes és szerződéses szolgálatról is tájékoztatást kaptak. A rendészeti járművek bemutatója és közelharcbemutatók mellett az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár katonái zenekari, díszelgő- és gépjármű-technikai bemutatót tartottak, amelyet több százan kísértek figyelemmel.

Az első világháborús honvédelmi miniszter és későbbi vezérezredes, Szurmay Sándor nevét viselő fővárosi alakulat 32. Testőrezred Honvéd Díszzászlóaljának Különleges Díszelgő Csoportjának erőt és bravúrokat nem nélkülöző, zenés koreográfiára megálmodott demonstrációja a felnőttek és gyermekek csodálatát is kivívta.

„Menő nagyon, ugye?” – fordult a közönség soraiban álló szülők egyike a három-négyéves gyermekéhez, aki megigézve figyelte a fegyverdobálást- és pörgetést. „Nem lőttek, most fognak?” – kérdezte egy másik óvodás a Széchenyi-fürdő főbejáratának szomszédságában a bemutatót nézve, majd a szóban forgó bemutatóelem végrehajtását követően boldogan nyugtázta: „nagyot durrant!” Ilyen és ehhez hasonló méltató szavakért nem kellett nagyon hegyeznünk a fülünket, ugyanis a fegyverismereti számítógépes játékok, a multimédiás oktatóanyagok és a kiterjesztett valóság (augmented reality; AR) alapú alkalmazások hatalmas sikert arattak kicsik, nagyobbak és nagyok körében is.

A látogatók nem csak a honvédség high-tech eszközeivel kerülhettek közeli viszonyba, hanem megismerkedhettek a modern hadsereg mindennapjaival, míg a hagyományőrzők a katonamúltat, a néptáncosok pedig a folklór hagyományokat elevenítették fel. Az érdeklődők a Magyar Honvédség Sportszázadának standjánál olimpiai-, világ-, és Európa-bajnok sportolókkal, valamint válogatott katonasportolókkal találkozhattak, akik örömmel és részletesen meséltek a különböző nemzetközi- és világversenyeken elért sikereikről.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol a honvédelem napján ötezer katona és családja vendégeskedhetett, a Légy Ott! élményprogramok mellett a látogatóknak katonai térzene kedveskedett, amely a későbbiekben a Városliget számtalan pontján felcsendült. Kitelepült a honvédelmi információs pavilon és szimulátor is, a vendégeket két robotkutya fogadta az állatkert 2012-ben felújított főkapuja előtt.

„Nem csak a Városligetben, hanem a Fővárosi Állat- és Növénykertben is nagyon sok színes programmal készültünk, amelyek valamennyi korosztályt megszólítanak. Én úgy gondolom, hogy a rendezvénysorozat nagyon-nagyon jól sikerült, rengetegen fordultak meg mindkét helyszínen a nap folyamán” – ezt már Faragó Fanny önkéntes tartalékos hadnagy – a Katonai Filmstúdió munkatársa – mondta kérdésünkre, aki arról is beszélt, hogy a Magyar Honvédség kiemelt célja, hogy az intézmény feladatrendszerét megpróbálja közelebb hozni a civil társadalomhoz. „A katonazene mindig komoly népszerűségnek örvend az ilyen rendezvényeken, de. a katonai közelharc-bemutató is nagyon meggyőző, a különleges díszelgő csoport különleges alaki és fegyverforgatásokkal járó bemutatója pedig dinamikus és lenyűgöző volt, úgyhogy igazából szerintem rendkívül izgalmas és sikeres volt a mai nap” – részletezte a családi napot értékelve a honvédség toborzó kampányának női arca.

Az élményben, látványban és tudásban gazdag eseménysorozat – amelyen mások mellett Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes és dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke is részt vett – a kora esti órákban ért véget.

A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség aranyfokozatú támogatói státuszáról járó oklevelet vett át Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes a Fővárosi Állat- és Növénykertben május 21-én, vasárnap délután. A magyar honvédelem napja alkalmából rendezett ünnepségen Faragó Fanny önkéntes tartalékos hadnagy, a médiaesemény háziasszonya – a Katonai Filmstúdió munkatársa – felidézte a megjelent érdeklődőknek és a sajtó képviselőinek: az örökbefogadási ünnepség Budavár 1849. május 21-én, a magyar honvédek diadalával befejeződött visszafoglalásának emléknapján valósult meg, amely 1992 óta hivatalosan a magyar honvédelem napja.

„A mai az a nap, amikor a magyar honvédek Görgei Artúr tábornok úr vezetésével visszaszerezték Buda várát a császári csapatoktól 174 évvel ezelőtt, és 175 évvel ezelőtt – tehát egy esztendővel korábban – alakult meg a mai, modern értelembe vett magyar honvédség. Ezt ünnepeljük most a Városligetben és ebben a pillanatban az Állatkertben is” – ezt már a rendezvényre a családjával érkező Vargha Tamás közölte a sajtó képviselőivel. A parlamenti államtitkár elmondta: mintegy ötezer katona és családja vendégeskedik most az Állatkertben. Hozzátette: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arra kérte a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség kötelékében szolgálókat és dolgozókat, hogy fogjanak össze egy nemes ügy érdekében. A katonák, honvédelmi alkalmazottak és kormánytisztviselők összefogásának eredménye, hogy a két intézmény most két perzsa leopárdot fogadott örökbe.

Az állatkert két lakójának, Akhum, a hétéves hím és Banu, a hatéves nőstény perzsa leopárdnak az örökbefogadása nem csak szimbolikus gesztus, mert a faj állománya rendkívül fogyatkozik a vadonban, a világ állatkertjeiben is csupán negyvennégy egyed él – közölte dr. Soós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója. A szakember arról is beszélt, hogy a legrégebbi és legnagyobb állománnyal rendelkező hazai állatparkban négy perzsa leopárd él, Akhum és Banu két kétéves kölyke azonban valószínűleg hamarosan görög és német állatpark lakói lesznek.

„Természetesen az örökbefogadás az állatkertnek is támogatás. Közösségi szempontból viszont még inkább érdekes, hogy az örökbefogadás közelebb hozza az állatkerti látogatókat a nálunk zajló közhasznú munkához” – mondta kérdésünkre felelve Hanga Zoltán, a Főváros Állat- és Növénykert szóvivője a rendezvényt követően.

„Az állatkertnek régi együttműködése van a Magyar Honvédséggel. A katonák és a honvédségi dolgozók mindig kiemelt érdeklődéssel viseltetnek irántunk. A kapcsolatnak olyan történelmi dimenziói is vannak, hogy a háborús időkben, amikor a katonák eljöttek a frontról, csoportosan keresték fel az állatkertet, a második világháború alatt pedig rendszeresen érkeztek szürke tábori lapok az intézményünkbe. Az idegenben – alapvetően az egykori Szovjetunió belső területein – harcoló katonáink időről-időre láttak bizonyos állatokat, amelyek nem voltak ismerősek számukra, így nekünk írtak, hogy megkérdezzék, tulajdonképpen milyen állatot láthattak” – elevenítette fel a mintegy kilencszáz állatfajnak és kétezer növénynek otthont adó intézmény szóvivője.

A perzsa leopárd, amely természetes élőhelyének csúcsragadozója, elsődlegesen Iránban, Örményországban, Törökországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, Afganisztánban és feltehetően Pakisztánban őshonos faj.

Az esztergomi rondellánál katonai tiszteletadással, ünnepélyes zászlófelvonással és hagyományőrzők tisztelgő ágyúlövéseivel kezdődött a megemlékezés a Budai Várnegyedben. A HM Katonai Örökség Főosztály által szervezett ünnepi esemény résztvevői a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum épülete és az országzászló árboca mellől vonultak át a Dísz térre, ahol az 1849-ben Budavárat elfoglaló szabadságharcosok tiszteletére állított emlékhely, a Honvéd-szobor előtt folytatódott az ünnepség.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának legjobban sikerült katonai manővereként 1849. május 4-én kezdődött Buda ostroma, a Görgei Artúr, Kmetty György és Knézich Károly parancsnoksága alatt álló magyar erők május 21-én vették vissza a várat. Diadalukat 1992 óta hivatalosan is a magyar honvédelem napjaként ünnepeljük, a központi megemlékezéseken az 1893. május 21-én leleplezett, Zala György szobrász által megálmodott Honvéd-szobor előtt hajtanak fejet az ostrom alatt elesett hősök emléke előtt.

„Buda bevételével a magyar honvédség nem csak az ország fővárosát tette szabaddá, hanem biztosította az ország egyik legfontosabb szárazföldi és vízi közlekedési csomópontját is. Az ostrom rövid volt: mindössze 17 napig tartott. Budavár visszavétele megkoronázta az 1849-es áprilisi tavaszi hadjárat sikereit – ez volt a Magyar Hadsereg dicsőségének »zenitje«” – fogalmazott Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes ünnepi beszédében.

Az államtitkár a történelmi előzményeket részletezve hozzátette: „A tizenkét pont fejlécén olvasható kérdésre – »Mit kíván a magyar nemzet?« – a márciusi ifjak első válasza ez volt: »Legyen béke, szabadság és egyetértés!« Rövidesen azonban mindenkinek tudomásul kellett vennie, hogy a béke ideje elmúlt, a szabadságot meg is kell védeni, és ehhez mindenki egyetértésére szükség van. 1848 előtt Magyarországnak nem volt önálló hadserege, ezért a ’48 áprilisában hatalomra kerülő Batthyány-kormány egyik legfontosabb feladata az volt, hogy saját fegyveres erőt hozzon létre.”

Vargha Tamás felidézte: a Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke vezette kabinet határozott egy tízezer főből álló, önkéntes őrsereg felállításáról. Ez az elnevezés az első tíz honvéd zászlóaljat, az önálló magyar reguláris hadsereg alakulatait takarta. „A tíz honvéd zászlóalj megszervezése érdekében a kormány 1848. május 16-án toborzást hirdetett, és azóta ez a nap tekinthető a modern magyar honvédség születésnapjának. És a honvédhadsereg megszervezése azért is kiemelkedő teljesítmény, mert 1848–49-ben Magyarország volt az egyetlen olyan ország, amely előzmények nélkül meg tudta szervezni saját önvédelmét és egy olyan hadsereget volt képes létrehozni, amely meghátrálásra kényszerítette Európa egyik legjobb hadseregét” – húzta alá.

A honvédelmi miniszterhelyettes beszédében úgy fogalmazott, hogy a kor színvonalán álló, a reguláris hadseregekkel – elsősorban a Habsburg Birodalom fejlett haderejével – a versenyt sikerrel felvenni képes 1848–49-es honvédsereg győzelmei közül „méreteit, eredményét és jelentőségét tekintve is egyértelműen kiemelkedik” a 19. században már korszerűtlennek számító, de elszánt védők által megszállt budai vár visszavétele, amely mellett fontos katonai-politikai érvek szóltak.

A megemlékezés a kegyeleti imák elhangzásával folytatódott, amiket Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök, Jákob János dandártábonok, protestáns tábori püspök és Köves Slomó vezető tábori főrabbi mondott el.

A Budavár visszafoglalására emlékező ünnepség koszorúzással, majd a Rákosmenti Katonai Hagyományőrző Egyesület égisze alá tartozó Hagyományőrző Pesti Első Honvédzászlóalj kézzel festett lobogójának zászlószentelési-avatási eljárásával folytatódott. Az esemény – amelyen mások mellett dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke is részt vett – koszorúzással és díszmenettel, majd a Szózat és a Magyar Takarodó felcsendülésével zárult.